Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az ország 66 legnagyobb önkormányzatának gazdálkodását értékelte az Állami Számvevőszék. A megyei önkormányzatoknál, a megyei jogú városoknál, a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatoknál végeztek pénzügyi monitoring alapján ellenőrzést. Nagyrészt a 2018-2019-es helyzetet nézték át, ám azóta hatalmasat változott a helyzet – 2019 végén lett a főváros, a kerületek többsége és sok nagyváros ellenzéki vezetésű, 2020-ban pedig jött a válság, a kormány pedig sokszor az önkormányzatokon spórolt -, így a jelentést bemutató sajtótájékoztatón kitértek a mostani helyzetre is.
A jelentés azt állapította meg: 2018-2019-ben romlott a legnagyobb önkormányzatok pénzügyi pozíciója, de az eladósodás rendszerszintű kockázata ekkor nem állt fenn. 2019-ben nagyon sok pénzt költöttek beruházásokra, ahogy az minden választási évben szokott történni, de ekkor még a működési jövedelem fedezetet biztosított erre. Azt már nem tették hozzá, hogy nagy részben olyan bevételekről van szó, amelyek 2020-ban és 2021-ben a válság, valamint a kormányzati elvonások miatt megcsappantak.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke erről azt mondta a sajtótájékoztatón: a kormány és az EU sok pénzt kínál fejlesztésre most is, az önkormányzatok feladata élni ezzel a lehetőséggel.
„Gondos gazda módján szükséges gazdálkodni minden önkormányzat szintjén”
– javasolta az önkormányzatoknak.
A jelentés szerint 2019-ben a működési bevételekből finanszírozni lehetett minden működési kiadást. De kockázatokat az ÁSZ is lát:
egyre több külső forrást kell visszafizetni, az elindult fejlesztéseket finanszírozni kell most is, és amit már átadtak, annak a fenntartása is pénzbe kerül, ez megnövelheti az eladósodás kockázatát.
