szerző:
Tetszett a cikk?

Vármegyének azt hívják, ahol sokkal kevesebbet keresnek, mint Budapesten – hangozhat az új definíció.

343 ezer forint volt 2022-ben a nettó átlagkereset, de az országon belül óriásiak az eltérések. A Központi Statisztikai Hivatal most adta ki a hagyományosan negyedévente megjelenő Fókuszban a megyék kiadványát, ezúttal már Fókuszban a vármegyék címmel – és akkor gyorsan lépjünk is túl azon, hogy 2022-ben, amiről az adatok szólnak, még nem is vármegye volt az elnevezés.

A részletes adatokból kiderül, hogy Budapesten 65 ezer forinttal magasabb az átlagkereset, mint a leggazdagabb vidéki megyében, Győr-Moson-Sopronban, és hogy ezen kívül csak két megye akad (Komárom-Esztergom és Fejér), ahol a nettó átlagkereset még mindig kevesebb, mint 100 ezer forinttal marad el a fővárositól.

Jó példa ez arra, hogy az átlagszámítás miért torzíthat: úgy jött ki a 343 ezres országos átlag, hogy efölött csak Budapest és Győr-Moson-Sopron megye fizetése volt, a 18 többi megye mind az átlag alatt maradt.

A legrosszabbul fizető helyen, Szabolcsban 242 ezer forint alatti volt az átlag, vagyis több mint 180 ezer forinttal maradt el a budapestitől.

Sajnos az nem derül ki a számokból, hogy mennyi megyénként a mediánkereset, vagyis az a „középső” bér, amelynél az ott élők fele többet, fele kevesebbet keres. Az mindenesetre jó fogódzó, hogy azt tudjuk: az országos nettó mediánkereset 2022-ben 75 ezer forinttal volt a nettó átlag alatt.

Azt is érdemes hozzátenni: ezek a számok az 5 fősnél nagyobb és az állami, illetve önkormányzati cégek teljes állású dolgozóinak bérét mutatják, vagyis sem a mikrovállalkozások, sem a részmunkaidősök adatai nem szerepelnek itt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!