Gulyásék nem aggódnak a Fidesz támogatottsága miatt, nem halasztják el a választást – élőben a kormányinfó
Gulyás Gergely és Vitályos Eszter válaszol az újságírók kérdéseire.
Nem csupán a térképekre hét évtized után visszakerülő Csanád megyenév eredeztethető minden jel szerint egy valamikori valóságos személytől, hanem egész sor más hazai megye neve is. A már Szent István uralkodása idején kialakított államszervezeti körzetek közül Baranya, Veszprém, Szolnok, sőt a későbbi Bereg területén először létrehozott Borsova vármegye is az első elöljárójáról – „ispánjáról” – kapta ma is érvényes nevét. A Bakony vidéke például Géza fejedelem lányának és Vitéz Boleszláv lengyel fejedelem közös fiának, bizonyos Bezprimnek köszönheti a nevét, minthogy a fejedelmi sarj utóbb a későbbi Veszprém megye első ispánja lett. A parlament által a múlt héten „jogaiba visszahelyezett” Csanád megyenév megint csak konkrét történelmi személyiséget takar: a X–XI. század fordulóján élt hajdani Csanád vezér volt az, aki legyőzte és megölte az államalapító király ellen fordult (egyébként még hét feleséggel élő) Ajtony vezért.
hvg
A történelmi (vár)megyék másik csoportját hajdani erődítményekről, többnyire az adott körzet központi fekvésű földvárairól nevezték el. Ez leginkább Csongrád és Nógrád (vár)megye esetében érhető tetten, hiszen az adott térségek az úgynevezett fekete vár („Csernigrád”), illetve az új vár („Novi grád”) nevű hajdani erődtől, illetve az adott területen létrejött Csongrád és Nógrád településtől kölcsönözték a nevüket. A szóban forgó két egykori megyeszékhely a későbbiekben aztán sokat veszített jelentőségéből: a megyehatárra szorult Nógrád például mára már csak 1300 lakosú társközsége egy nála is kisebb falunak, a városi címet birtokló Csongrádnak pedig már a tatárjárást követően el kellett búcsúznia központi szerepkörétől.
Fejér (vár)megye ugyancsak egy erődítményről, a Géza fejedelem által fehér kőből építtetett fehér várról, vagyis a későbbi Fehérvárról származtatja a nevét. A fehér szín a honfoglaló magyarok körében különben a hatalom jelképének számított. Békés megye névadójának és első központjának ugyancsak az egyik patinás helyi települést, a ma csaknem 20 ezer lakosú Békés városát (illetve annak ősi magját: Békés várát) tartják a történészek.
hvg
Ugyanígy hajdani „sasfészekről”, a most 838 lakosú Zalavárról nyerte el nevét a jelenleginél valaha jóval nagyobb kiterjedésű Zala (vár)megye; Szabolcs (vár)megye „keresztfaluja” és egykori székhelye pedig a mostanság alig 417 lakosú Tisza-parti község, Szabolcs, illetve annak régi vára volt. Hasonló „forgatókönyv” szerint alakult ki az utóbbi ezer esztendőben talán legkevésbé változó területű hazai (vár)megye, Tolna neve is. E tartomány esetében a térség honfoglalás utáni első központja, egyszersmind névadója a ma 11 ezer lelkes Tolna nevű város (illetve annak vára) volt.
A 19 hazai megye között egy-két olyan is akad, amelyik a hajdan ott élt népesség valamelyik csoportjától kölcsönözte a nevét. Az egykori Hajdú Kerületből a kiegyezés után kialakított Hajdú (vár)megye „keresztapjainak” például a középkori fegyveres marhahajcsárok, a hajdúk számítottak. A néhai Esztergom vármegyének állítólag bizonyos bolgár–török eredetű udvari páncélkészítők adták hajdan a nevüket.
A névadó helységek közül néhány a múlt század folyamán az országhatáron kívül rekedt. Bács-Kiskun például „nominaliter” a ma már szerbiai kisvárosnak minősülő Bács, míg Hajdú-Bihar déli körzete a partiumi Bihar településtől eredezteti a nevét.
