Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Budapest és Győr-Moson-Sopron megye húzta fel az országos átlagot, amikor az átlagkeresetet kiszámolják – derül ki a KSH Fókuszban a megyék kiadványából. Hiába volt 215 ezer forint az országban a nettó átlagkereset az idei első félévben, ezen a két helyen kívül egyetlen megye sem volt, amely elérte volna az átlagot.
Budapesten az átlagfizetés 272 ezer forint, Győr-Moson-Sopron megyében pedig 224 ezer. Már e kettő között is óriási a különbség, de a többi megye leszakadása nagyon nagy.
A két leggazdagabb helyen kívül Fejér és Komárom-Esztergom megyében érte el az idei első féléves átlagkereset a nettó 200 ezer forintot. Heves, Tolna, Vas és Veszprém megye adata közelítette a 200 ezres határt, ott valószínű, hogy ha tovább nőnek az országban a bérek, nemsokára már kettessel fog kezdődni az átlag.
Csongrád (185 ezer) és Bács-Kiskun (180 ezer) már jobban le van szakadva. Hajdú-Bihar, Baranya és Somogy átlagfizetései között pár száz forint a különbség, mindhárom helyen 177 ezer forintból kell kijönni havonta. Utánuk 174 ezerrel Jász-Nagykun-Szolnok következik a listán.
Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala (169 ezer), Nógrád (166 ezer) és Békés (158 ezer) átlagkereseti adata már nagyon alacsony, de még ez is jobb, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéé: az ország legszegényebb helyén 149 ezer forint a megyei nettó átlagfizetés.
A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 231, a szellemieké 426 ezer forintra bővült. A szellemi foglalkozásúak keresete a fővárosban volt a legnagyobb (497 ezer forint), Békés megyében pedig a legkisebb (305 ezer forint). A fizikai foglalkozásúak esetében a két szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (285 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (172 ezer forint) képviselte.
