Csongrád a legerősebb alföldi megye

Szeged körzete több szociológiai jellemzője alapján szinte egy darab Dunántúl a Tisza mentén, a születéskor várható élettartam a férfiak esetében például Győr-Moson-Sopron megye (72 év) után e vidéken volt 2010-ben a legmagasabb (71,4 év), a nők pedig ötödik helyen álltak a megyék között 78,3 évvel.

A felnőtt lakosság gazdasági aktivitása ugyancsak erőteljesebb (54,9 százalék), mint bárhol Kelet-Magyarországon, sőt meghaladja az ország túlsó felében Somogy és Tolna rátáját is. A regisztrált vállalkozásokat tekintve a Csongrádban gründolt társaságok (182 jut ezer főre) számát csak a főváros és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye múlja felül (ezer lakosra jutó 223, illetve 195 céggel).

A relatíve jó gazdasági mutatókkal is összefügg, hogy Szeged és vidéke (Pest és Győr-Moson-Sopron megyével együtt) azon három térség közé tartozik, ahová többen vándorolnak be, mint ahányan onnan elköltöznek. Az alkalmazásban állók havi nettó keresete Csongrádban „Dunán inneni” viszonylatban jónak számít (126 ezer forint havonta), a Fejér és a Győr-Moson-Sopron megyei bérekhez képest viszont 10-10 százalékos az elmaradás.

A körzetnek az országos átlagnál is rosszabb demográfiai mutatói folytán az általános iskolások aránya rendkívül alacsony (ezer lakosra 71 kisdiák jut), ennél kritikusabb helyzet csak a nyugat-dunántúli régió megyéiben alakult ki, miközben Szabolcs-Szatmár-Beregben például 97 tanuló jut ezer helyi lakosra. Az egyetemisták száma Hajdú-Bihar után viszont itt a legmagasabb: a vidéki felsőfokú oktatási intézményekben tanuló 178 ezer „nagydiák” 14 százaléka csongrádi tanintézmény hallgatója volt az évtized kezdetén.

A középiskolások aránya a vidéki Magyarországon pedig éppenséggel Szeged térségében a legmagasabb. A színházba járók toplistáján Győr-Moson-Sopron megyét Csongrád követi (ezer helybeli 1251 előadáson vett részt átlagosan). A bruttó hazai termék 3,2 százalékát előállító Csongrád ezzel az eredménnyel a 8. helyen állt az előző évtized végén az országos listán.