Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A legnagyobb változás a 19 nagy hazai körzet közül Pest megyében következett be: az 1,2 millió lakosú agglomerációs gyűrű a kilencvenes évek közepén még – mondhatni – a leszakadó vidékek közé tartozott, azóta viszont a 15. helyről felkapaszkodott az 5.-re az egy főre jutó GDP alapján szerkesztett listán. Pest megye egy főre jutó bruttó hazai terméke 1994-ben a megyék átlagát sem érte el (annak 94 százalékával volt egyenlő), húsz évvel később viszont az említett mutató szerint már 110 százalékot teljesített. Ennek nyomán az idők során nemcsak a kelet-magyarországi Csongrád és Hajdú-Bihar megyét utasította maga mögé, hanem egyebek közt a dunántúli Tolna, Zala és Veszprém megyét is.
A másik végletnek az ország egyik „éléskamrája”, Békés megye bizonyult. Az Alföld sokáig biztos lábakon álló körzete két évtized leforgása alatt a 9. helyről lecsúszott a 17.-re. A Viharsarok vidékén megtermelt egy főre jutó GDP 1994-ben még szinte megegyezett a megyék átlagos teljesítményével. A KSH által publikált legutolsó adatok szerint 2013-ban viszont már csak 77 százalékot mutatott a fenti érték. Az utóbbi negyedszázad másik nagy vesztese az egykori kincses Baranya. Vélhetően a bányászat fokozatos leállításának és a délszláv háborúnak is jelentős szerepe volt abban, hogy a rendszerváltást követő 7. helyről Pécs és vidéke lezuhant a 14. helyre az egy főre jutó GDP rangsorban.
hvg
Egy másik nyugat-magyarországi körzet, Komárom-Esztergom megye hazai viszonylatban viszont megtáltosodni látszik az alkotmányos forradalom óta. Esztergom–Tatabánya térsége nem csupán Zala, Tolna és Csongrád, de Vas és Fejér megyét is maga mögé utasítja immár a súlyozott GDP-tabellákon. A gazdasági tekintetben relatíve legerősebb Győr-Moson-Sopron megye után egy lakosra vetítve ma már Komárom-Esztergom teljesítménye a legnagyobb idehaza. Az Oroszlánytól Nyergesújfaluig, Dömsödtől Bábolnáig tartó körzet a megyék ranglistáján a 10. helyről ért fel két évtized alatt a másodikra. Ha nem is ennyire szembeötlő módon, de sokat javított korábbi pozícióján két keleti megye is: Bács-Kiskun a korábbi 13. helyről a 9.-re, Heves pedig a 16.-ról a 12.-re lépett elő. A már említett Győr-Moson-Sopron, illetve Fejér megye pedig meg tudta őrizni előkelő pozícióját – az 1., illetve a 3. helyét – az utóbbi két évtizedben az egy főre jutó GDP-k alapján összeállított ranglistán.
A leggyengébb eredményt a kérdéses tabellán már évtizedek óta Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád produkálja. A rendszerváltás óta a helyzet annyiban változott, hogy a hajdan Magyarország Szicíliájaként is emlegetett Nyíregyháza környéki térség 1995-ben lekörözte Nógrádot, s azóta lassan, de folyamatosan növeli előnyét a mindinkább leszakadó északi körzettel szemben.
hvg
