Péntekig 226 milliárd forintba kerül Magyarországnak, hogy a kormány nem hajtja végre az Európai Bíróság ítéletét. A gigabírságról pontosan egy évvel ezelőtt született döntés, amelyet a kormány most peres úton akar megtámadni. Egy holland nemzetközi jogi professzor szerint ez egy kétségtelenül vesztes per lesz.
Rég nem látott visszaesést hozott az első negyedév az illegális migrációban. Már a nyugat-balkáni a legkevésbé forgalmas hagyományos útvonal. Az EU új menekültügyi paktuma is sok mindent át fog írni. Migrációs körkép a HVG-Ténytárban.
A kormány nem hajtja végre az Európai Bíróság ítéletét, amelyben kimondta, hogy a magyar menekültügyi szabályozás ellentétes az EU-joggal. Az ítélet nem teljesítése miatt az EU 143 milliárd forintot már levont a támogatásokból, a cech 191 milliárd forintnál jár.
A menekültügyi szabályok be nem tartása miatt született elmarasztaló ítélet végre nem hajtása miatt kapták, de ez csak a legújabb részlet.
A jövő évi költségvetés terhére biztosítanak forrást arra, hogy “megfelelő jogi lépéseket” tegyen meg az igazságügyi miniszter.
Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodavezetője sajnálatosnak tartja, hogy menedékpolitika ügyében megszűnt az egyetértés a földrészen. Szerinte illúzió azt hinni, hogy létrejöhet konszenzus.
Az Európai Bizottság szóvivője megerősítette, hogy Magyarországnak a 200 millió eurós büntetésen felül további 93 millió eurós bírságot számolnak fel, mert nem hajtotta végre az Európai Bíróság ítéletét.
Az uniós menekültügyi szabályok megsértése, illetve az együttműködés teljes elmulasztása miatt egyszeri 200 millió eurós, továbbá napi 1 millió eurós bírságot kapott Magyarország. A fizetési határidő lejárt, a kormány a füle botját sem mozgatja.
Az Orbán-kormány évek óta semmibe veszi az európai jogot a menedékeljárások ügyében, de lehet, hogy céljait most Németország is átveszi, mármint hogy több ellenőrzéssel szorítsa vissza a migrációt – írja Brüsszelből Bernd Riegert, a DW újságírója.
Több pénzt szeretne kicsikarni Brüsszeltől a magyar kormány, azonban a végelszámolás újabb forrásmegvonásokat eredményezhet. Miközben Magyarország perrel fenyegetőzik egy csak általa jogosnak tartott összeg kifizetése kapcsán, bírósági ítéletben foglalt fizetési kötelezettségeinek nem tesz eleget.
Jogvédő szervezetek tiltakoznak a menekültügyi eljárások EU-n kívülre szervezése ellen, miközben pár hét múlva Albániában megnyitják az első ilyen tábort. A tagállamok egy jelentős csoportja ennek a gyakorlatnak a kiterjesztését kéri, bár Magyarország nincs közöttük. Közben több mint kétharmaddal esett vissza a nyugat-balkáni útvonalon érkező migránsok száma egy év alatt.
A választási győzelem ellenére Orbán Viktor cseppet sem lehet diadalittas. Éppen ellenkezőleg, jókora pofonokat zsebelt be az elmúlt napokban a NATO-tól, az Európai Unió állam- és kormányfőitől, valamint az Unió bíróságától. Ez utóbbit a magyar adófizetők is bánják.
Rendkívül súlyos ítéletet hozott az Európai Bíróság Magyarországgal szemben, kimondva, hogy olyan jogsértést követett el a magyar kormány, amely precedens nélküli.
Magyarország és Lengyelország ellenszavazatával, szlovák és cseh tartózkodással ment át az utolsó szavazáson az EU menekültügyi és migrációs paktuma. A tagállamoknak két évük van a rendelkezések átültetésére, de túlzás lenne azt állítani, hogy minden rendben van, lesznek még viták. Sőt, valószínűleg az Európai Bíróság is szerephez fog majd jutni.
Három fontos kérdés kapcsán is folyamatosan jogsértő állapotban van a magyar kormány, ezért az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás keretében lépésekre szánta el magát. Háromból két ügy végre nem hajtott bírósági ítéletekről szól, amelynek komoly pénzügyi következményei várhatók.
Az elmúlt ötéves európai parlamenti ciklus valószínűleg legkiélezettebb szavazását tartották Brüsszelben: a képviselők az európai migrációs és menekültügyi paktum elfogadására készültek, azonban a voksolás előtt nem lehetett megjósolni, hogy sikerül-e a szükséges többséget elérni. Végül sikerült.
Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága megszavazta a menekültügyi és migrációs csomaghoz tartozó összes jogszabályt. Ezt még meg kell erősítenie az EP plenáris ülésének – várhatóan az utolsó ülésszakon, áprilisban –, de ott is minden bizonnyal hasonló eredmény születik. A csomag egy sokkal szigorúbb rendszert vezet be.
A szomszédos Ausztriában pedig a legmagasabb.
Utolsó körben több napon át tartó egyeztetések, de összességében közel hét éves eredménytelenség után végül elfogadták az új uniós migrációs törvényt.
Négy kontinensről és 57 országból, közel 400 döntéshozó, szakértő és civil szervezet képviselője találkozott Brüsszelben, hogy az embercsempészet elleni fellépésről egyeztessenek. Ha az Európai Bizottság tervei beteljesülnek, a jövőben Brüsszel válhat az embercsempészet elleni küzdelem egyik világszintű központjává.
