Az összes ukrán határátkelőt blokád alá vették a lengyel gazdák
Óránként egy kamiont engednek át, és a lengyelországi közúti forgalmat is több száz ponton akadályozzák.
Óránként egy kamiont engednek át, és a lengyelországi közúti forgalmat is több száz ponton akadályozzák.
A tüntető gazdák visszavonulásával elérte első sikerét az új francia kormányfő, aki az állam autoritásának erősítését célzó lépéseket vázolt fel parlamenti szűzbeszédében, követve a jobbra húzódó államfőt, Emmanuel Macront.
Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy visszavonják a növényvédő szerek csökkentéséről szóló javaslatukat. Ursula von der Leyen erről az Európai Parlament plenáris ülésén beszélt. A döntés egyik oka a gazdák tiltakozása, de az is tény, hogy a javaslatról elakadtak a tárgyalások az EP-vel és a tagállamokkal egyaránt.
A Die Welt tudósítója szerint a nyugat-balkáni térség egyre távolabb kerül a nyugati integrációtól. Két amerikai szakértő szerint egy új stratégia megmentheti Ukrajnát. Az európai zöldek és a tüntető gazdák összefeszüléséről ír a Süddeutsche Zeitung. A Project Syndicate szerzője szerint a szélsőjobb és szélsőbal egyaránt veszélyt jelent Németország számára. A Wall Street Journal és a Guardian az izraeli helyzetről ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az ELTE kutatói egy tanulmányban összefoglalták, mitől volt annyira nehéz 2022 nyara az ország keleti részén, és javaslatot is tettek a megoldásra. Röviden: több vizes élőhely kell. És jól párologtató növényzet.
Most viszonylagos csönd van a rossz hírű gyomirtó szer, a glifozát körül, sőt néhány hónapja az EU-ban tíz évvel meghosszabbították a használati engedélyét. Az egyik nagy gyártó, a német Bayer mindenesetre, különösebb hírverés nélkül, a vegyszer barátságosabb utódjának fejlesztésén dolgozik.
A csütörtöki brüsszeli csúcsot elemzi a nemzetközi sajtó a Spiegeltől a Politicón át a Süddeutsche Zeitungig: a meghatározó vélemény, hogy Orbán Viktor az utolsó pillanatban szembesült azzal, hogy egyedül maradt, így letette a fegyvert. A BBC szerint Orbán már ki is választotta, milyen terepen vívja meg a következő csörtét az EU-val. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Sok polc, kevés áru, egy lelkes házaspár két kisgyerekkel a kocsmából kialakított bolt pultja mögött: épp harminc éve, 1994. január 17-én így indult a baki gazdabolt története. A mára 30 milliárdos forgalmúvá érő Baki Agrocentrum története azonban jóval előbb kezdődött, és a tulajok úgy tartják: ma már 60-80 évre előre megírták pár fejezetét.
A kormány nem szívesen száll szembe az agrárszektorral a júniusi választások előtt.
Drága a traktor, drága a hitel, kevés a bevétel, így kevés traktor lel gazdára.
Szinte lehetetlen a nagyvadak kártérítései ellen hatékonyabban védekezni – állítják a gazdálkodók, arra reagálva, hogy az agrárkamara behajtócéggel szedné be a vadásztársaságoktól a vadkár miatti kártérítést.
Bár nem minden növényvédőszer-hatóanyag ártalmas, az igazán jó megoldás a kevés mellékhatással járó biológiai növényvédelem volna, ám használata idehaza még alig terjedt el – mondja Darvas Béla ökotoxikológus.
Az ukránokkal való bővítés mindenképpen rengeteg pénzbe kerülne, ennek lehetséges terhét becsülte 186 milliárd euróra az az uniós dokumentum, mely még októberben szivárgott ki, és amit most megint előrángattak a kormánypárti beszélő fejek. Létezik viszont egy másik tanulmány is, ami ennél több mint 50 milliárddal kevesebb pluszkiadással számol, és mely szerint teljesen alaptalan híresztelés, hogy Ukrajna befogadása a nettó kedvezményezettek többségéből nettó befizetőt csinálna. És a második tanulmány szerint még a mezőgazdasági pénzeknél sem jönne el a világvége.
A globális felmelegedés számos negatív hatása ismert, és most egy újabb elemmel bővülhet a lista: a növényekkel élő mikrobák is veszélyben lehetnek emiatt.
Visszaesett a magyar állattenyésztés és a gyümölcstermesztés is 2023-ban, de így, hogy nem volt aszály, a növénytermesztés megmentette a mezőgazdaság évét.
A regeneratív gazdálkodás hasznos eszköz ahhoz, hogy az intenzív termesztéssel kizsigerelt termőtalaj újraéledjen. Egyre több gazda tapasztalja meg, hogy szántás nélkül is van élet. Az EU ökogazdálkodási programja segíthet a bevételek megtartásában az átállás során.
A klímaviszonyokon túl az intenzív mezőgazdasági termelés hatására is rohamos tempóban romlik a hazai termőföldek állapota. Magyarország mező- és erdőgazdasági területeinek mintegy ötven százaléka van kitéve a talajromlás veszélyének, ezért kiemelten fontos, hogy fenntartható termelési módokkal, felelős talajműveléssel és természetes, jó minőségű talajjavító készítményekkel tegyünk az egészséges talajéletért – hívta fel a figyelmet Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője az Agrárszektor Konferencián.
Pocokinvázió miatt verték félre a harangokat a gazdák az elmúlt hetekben, a Nébih rendkívüli intézkedést is hozott, hogy felvehessék a harcot a rendkívüli módon elszaporodott, sokaknál milliós károkat okozó falánk kisemlősökkel. Pedig a pockok elszaporodása nem meglepetés: ha kedvező az időjárás, erre lehet számítani. Lennének hatékony módszerek a megelőzésre, de túl sokan szaladnak ilyenkor a gazdaboltok méregpolcaihoz, pedig a megoldás ott hever a kertvégében félredobott lécek között.
Bemutatták a részleteket, hogyan jött ki a vártnál gyengébb, de az előző negyedévinél már jobb magyar GDP-adat. A mezőgazdaság rendkívül jól teljesített, azon kívül majdnem minden más még gödörben van.
Óriási az árcsökkenés a piacon, mert a farmerek nem tudják értékesíteni a túlságosan is elszaporodott nyájat. Az ok a klímaváltozás: a sok eső miatt bőséges fű nőtt, és ezen egyre több birka hízott.