A globális felmelegedés számos negatív hatása ismert, és most egy újabb elemmel bővülhet a lista: a növényekkel élő mikrobák is veszélyben lehetnek emiatt.
Visszaesett a magyar állattenyésztés és a gyümölcstermesztés is 2023-ban, de így, hogy nem volt aszály, a növénytermesztés megmentette a mezőgazdaság évét.
A regeneratív gazdálkodás hasznos eszköz ahhoz, hogy az intenzív termesztéssel kizsigerelt termőtalaj újraéledjen. Egyre több gazda tapasztalja meg, hogy szántás nélkül is van élet. Az EU ökogazdálkodási programja segíthet a bevételek megtartásában az átállás során.
A klímaviszonyokon túl az intenzív mezőgazdasági termelés hatására is rohamos tempóban romlik a hazai termőföldek állapota. Magyarország mező- és erdőgazdasági területeinek mintegy ötven százaléka van kitéve a talajromlás veszélyének, ezért kiemelten fontos, hogy fenntartható termelési módokkal, felelős talajműveléssel és természetes, jó minőségű talajjavító készítményekkel tegyünk az egészséges talajéletért – hívta fel a figyelmet Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője az Agrárszektor Konferencián.
Pocokinvázió miatt verték félre a harangokat a gazdák az elmúlt hetekben, a Nébih rendkívüli intézkedést is hozott, hogy felvehessék a harcot a rendkívüli módon elszaporodott, sokaknál milliós károkat okozó falánk kisemlősökkel. Pedig a pockok elszaporodása nem meglepetés: ha kedvező az időjárás, erre lehet számítani. Lennének hatékony módszerek a megelőzésre, de túl sokan szaladnak ilyenkor a gazdaboltok méregpolcaihoz, pedig a megoldás ott hever a kertvégében félredobott lécek között.
Bemutatták a részleteket, hogyan jött ki a vártnál gyengébb, de az előző negyedévinél már jobb magyar GDP-adat. A mezőgazdaság rendkívül jól teljesített, azon kívül majdnem minden más még gödörben van.
Óriási az árcsökkenés a piacon, mert a farmerek nem tudják értékesíteni a túlságosan is elszaporodott nyájat. Az ok a klímaváltozás: a sok eső miatt bőséges fű nőtt, és ezen egyre több birka hízott.
Olyan mértékben tűnik el a Földről a biológiai sokszínűség, amire a történelemben még nem volt példa. Ennek okozója egyértelműen az ember.
Meghosszabbította a glifozát engedélyét az Európai Bizottság. A gyomirtó szerről azt sejtik, hogy rákkeltő, és hogy a méhekre is káros hatással lehet, de hiába érveltek ellene a természetvédők.
Az új uniós agrárpolitika minőségi változást hozott az erdőtüzek elleni védelem terén. A korábbi időszakhoz kétszer annyit költhetnek a kormányok például mezőgazdasági területek erdősítésére, amelynek köszönhetően csökkenteni lehet a talaj kiszáradását. Magyarországon a természetvédők igyekeznek az érintetteket közös asztalhoz ültetni.
A virágpor gyűjtésével, szappanbuborékokkal vagy minirobotokkal is be lehet már porozni a haszonnövényeket. Új megoldásokra van szükség, mert fogyatkozik a méhek populációja.
Az agrobizniszt a maffia különböző csoportjai irányítják Olaszország déli részén, ahol a munkavállalók jelentős része migráns, aki rémes körülmények között dolgozik, hogy hasznot hajtson a bűnözőcsoportoknak.
Nem tartott munkavédelmi oktatást, és amiatt sem szólt, hogy a gépet ki kellene kapcsolni szerelés előtt.
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben a friss rendelet: a behozatali tilalom kiterjed a gabonafélékre, a repce- és napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, egyes húsfélékre és a tojásra is.
Az ukrán termékek importtilalma ellenére is mélyponton van a magyar agrárium: az exportpiacok összeomlottak, a tavalyi árak feléért se találnak vevőt a gazdák.
Csődközeli helyzetbe került az az akadémiai cég, amely a magyar termőterületek mintegy felét látja el a búza vetőmagjával. Az ide vezető úton a kormány először az MTA kutatóhálózatát bombázta szét, utána az egyetemi autonómiát sértette meg a Fidesz-közeli alapítványokkal, majd a pénz is elfogyott.
A magyar gabonatermesztők mérsékelt versenyképessége is oka annak, hogy a kormány szeptember közepe után is fenn akarja tartani az importtilalmat. A hátrányt a tudomány segítségével lehetne leküzdeni.
Még két hétig érvényes az uniós ukrán gabonatilalom, amelyen az EU öt ország, közöttük Magyarország piacát kívánja megvédeni. A folytatás azonban meglehetősen bizonytalan: a mezőgazdaságért felelős lengyel biztos meghosszabbítaná a tilalmat, de a hivatalos álláspont nem ez.
A közelmúltban két új rizsfajta is született a MATE szarvasi Galambosi Rizskísérleti Telepén, ahol kutatással, nemesítéssel és a hazai rizstermesztés vetőmagbázisának előállításával foglalkoznak a szakemberek. Az egyik legfőbb cél az, hogy a rizstermesztés jelentős vízigényét csökkenteni tudják.
Sürgősségi támogatást ad a gabona- és olajnövény-ágazat szereplőinek a magyar kormány, de nem saját ötletre és pénzből, hanem az Európai Bizottság döntése nyomán és uniós forrásból.
