Sosem volt még ekkora gond a történelemben, az eddig számolt kétszerese, 2 000 000 faj van a kihalás szélén
Olyan mértékben tűnik el a Földről a biológiai sokszínűség, amire a történelemben még nem volt példa. Ennek okozója egyértelműen az ember.
#mezőgazdaság
Hiába a rákkeltő hatás gyanúja, még hosszú évekig szórható a földeken a legnépszerűbb gyomirtó
Meghosszabbította a glifozát engedélyét az Európai Bizottság. A gyomirtó szerről azt sejtik, hogy rákkeltő, és hogy a méhekre is káros hatással lehet, de hiába érveltek ellene a természetvédők.
A klímaváltozás ára: sokkal többet költenek a tagállamok az erdőtüzek elleni védelemre
Az új uniós agrárpolitika minőségi változást hozott az erdőtüzek elleni védelem terén. A korábbi időszakhoz kétszer annyit költhetnek a kormányok például mezőgazdasági területek erdősítésére, amelynek köszönhetően csökkenteni lehet a talaj kiszáradását. Magyarországon a természetvédők igyekeznek az érintetteket közös asztalhoz ültetni.
A növények beporzásában már a mesterséges intelligencia és a rovarzümmögés imitációja is segít
A virágpor gyűjtésével, szappanbuborékokkal vagy minirobotokkal is be lehet már porozni a haszonnövényeket. Új megoldásokra van szükség, mert fogyatkozik a méhek populációja.
Maffiamilliók rabszolgamunkából, avagy mitől olcsó olyan az olasz paradicsomkonzerv?
Az agrobizniszt a maffia különböző csoportjai irányítják Olaszország déli részén, ahol a munkavállalók jelentős része migráns, aki rémes körülmények között dolgozik, hogy hasznot hajtson a bűnözőcsoportoknak.
Vádat emeltek egy mezőgazdasági cég vezetője ellen, mert hanyagsága miatt bekapta alkalmazottja kezét a diófeldolgozó gépsor
Nem tartott munkavédelmi oktatást, és amiatt sem szólt, hogy a gépet ki kellene kapcsolni szerelés előtt.
A kormány meghosszabbítja és kiterjeszti az ukrán gabona behozatali tilalmát
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben a friss rendelet: a behozatali tilalom kiterjed a gabonafélékre, a repce- és napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, egyes húsfélékre és a tojásra is.
Addig "védte" a kormány a magyar gabonapiacot, amíg komoly veszélybe sodorta a mezőgazdaságot
Az ukrán termékek importtilalma ellenére is mélyponton van a magyar agrárium: az exportpiacok összeomlottak, a tavalyi árak feléért se találnak vevőt a gazdák.
A Nemzeti Ellehetetlenítés Rendszere: most éppen egy fontos vetőmagos céget tesz tönkre a kormány
Csődközeli helyzetbe került az az akadémiai cég, amely a magyar termőterületek mintegy felét látja el a búza vetőmagjával. Az ide vezető úton a kormány először az MTA kutatóhálózatát bombázta szét, utána az egyetemi autonómiát sértette meg a Fidesz-közeli alapítványokkal, majd a pénz is elfogyott.
A mezőgazdaságban ma már nem agrármérnököt vagy növénybiológust keresnek, hanem informatikusokat
A magyar gabonatermesztők mérsékelt versenyképessége is oka annak, hogy a kormány szeptember közepe után is fenn akarja tartani az importtilalmat. A hátrányt a tudomány segítségével lehetne leküzdeni.
1 kilónyi rizs termesztéséhez 5000 liter víz kell – de szarvasi szakemberek 2500 literből is megoldják
A közelmúltban két új rizsfajta is született a MATE szarvasi Galambosi Rizskísérleti Telepén, ahol kutatással, nemesítéssel és a hazai rizstermesztés vetőmagbázisának előállításával foglalkoznak a szakemberek. Az egyik legfőbb cél az, hogy a rizstermesztés jelentős vízigényét csökkenteni tudják.
Uniós pénzből kompenzálná a gazdákat a kormány az ukrán kukoricabehozatal miatti veszteségeikért
Sürgősségi támogatást ad a gabona- és olajnövény-ágazat szereplőinek a magyar kormány, de nem saját ötletre és pénzből, hanem az Európai Bizottság döntése nyomán és uniós forrásból.
Se Michael Jackson apja nem jött, se agrárparadicsom nem lett a nyugati határszélen
A félresikerült kaszinóprojekt után agrárlogisztikai központot terveztek a Bezenye határában lévő több száz hektáros pazar, kiaknázatlan területre, de ebből egyelőre semmi nem lesz.
Egyre több lehet a súlyosan aszályos terület Magyarországon
Jelenleg már csak az ország nagyjából egyharmada aszálymentes.
Európa felforrt, az emberiség tizede éhezik – mi jelenthet kiutat a közelgő élelmiszerkrízisből?
Előrejelzések szerint 2050-ig a dinamikus népességnövekedéssel párhuzamosan a globális élelmiszerigény is mintegy 70 százalékkal megugrik majd, miközben a mezőgazdaság helyzetét már most megnehezíti a vízkészletek szűkössége, az ellátási láncok akadozása és az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási körülmények. Hogyan forradalmasítja a big data a mezőgazdálkodást, mire jók a távérzékelő rendszerek és hogyan működik a digitális rovarcsapda? A robotika, az automatizálás és a mesterséges intelligencia nem csupán a termelés hatékonyságát és volumenét növelik, de kiaknázásukkal egyben a fenntarthatóságba is fektetünk. A Stylers információtechnológiai cégcsoport elemzésében napjaink legfontosabb agrártechnológiai trendjeit gyűjtötte össze.
Mészáros Lőrinc beszállni készül az áfacsalásokkal sújtott, ám sok EU-pénzzel kecsegtető kertészkedésbe
Egyre aktívabbak az áfacsalók a zöldség-gyümölcs kereskedelemben – állítják kertészek, akik szerint az ok abban keresendő, hogy a magyar adókulcs kétszer-háromszor akkora, mint a szomszéd országokban. Az adóelkerülést a romló gazdasági környezet is ösztönzi. Viszont az ágazathoz hamarosan dőlnek az olyan uniós pénzek, amelyeket Brüsszel sem blokkol.
Szélesre tárná a kaput a génmódosításnak az EU, ami miatt minden kenyér ilyen búzából sülhet, ám mégsem hívhatjuk majd GMO-nak
Egyszerűsítené az új génszerkesztési technikák alkalmazását az Európai Bizottság. Az erről szóló, a vetőmagágazat, az agrármultik és növénynemesítők egy része által régóta várt javaslatcsomag célja, hogy könnyebb legyen a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló, nagyobb termésbiztonságot nyújtó növényfajtákat előállítani. Az ellenzők szerint azonban kockázatot jelent, hogy megszüntetik az ilyen fajták nyomon követését, és a génszerkesztés önmagában amúgy is csak tüneti kezelés és nem lesz képes megoldani az összes problémát. A magyar kormány is ódzkodik a génmódosított növények termesztésétől, az agrártárca azt szeretné, ha a génszerkesztett szervezeteket nem engednék ki nyakló nélkül a laborokból, és ha megmaradna a nyomon követés.
Miért nem esnek az élelmiszerárak? – interjú Ifj. Bárány Lászlóval, a MasterGood baromficég vezetőjével
Már a háború előtt is „szankcionálta” az orosz piacot a több mint százéves családi vállalkozásként felépített MasterGood. Ifj. Bárány László, a baromfi-feldolgozó cég negyedik generációs vezetője arról is beszél, hogy idehaza az ágazatban az igazán nehéz év csak most következik.