Vádat emeltek egy mezőgazdasági cég vezetője ellen, mert hanyagsága miatt bekapta alkalmazottja kezét a diófeldolgozó gépsor
Nem tartott munkavédelmi oktatást, és amiatt sem szólt, hogy a gépet ki kellene kapcsolni szerelés előtt.
Nem tartott munkavédelmi oktatást, és amiatt sem szólt, hogy a gépet ki kellene kapcsolni szerelés előtt.
Az ukrán termékek importtilalma ellenére is mélyponton van a magyar agrárium: az exportpiacok összeomlottak, a tavalyi árak feléért se találnak vevőt a gazdák.
Csődközeli helyzetbe került az az akadémiai cég, amely a magyar termőterületek mintegy felét látja el a búza vetőmagjával. Az ide vezető úton a kormány először az MTA kutatóhálózatát bombázta szét, utána az egyetemi autonómiát sértette meg a Fidesz-közeli alapítványokkal, majd a pénz is elfogyott.
A magyar gabonatermesztők mérsékelt versenyképessége is oka annak, hogy a kormány szeptember közepe után is fenn akarja tartani az importtilalmat. A hátrányt a tudomány segítségével lehetne leküzdeni.
Még két hétig érvényes az uniós ukrán gabonatilalom, amelyen az EU öt ország, közöttük Magyarország piacát kívánja megvédeni. A folytatás azonban meglehetősen bizonytalan: a mezőgazdaságért felelős lengyel biztos meghosszabbítaná a tilalmat, de a hivatalos álláspont nem ez.
A közelmúltban két új rizsfajta is született a MATE szarvasi Galambosi Rizskísérleti Telepén, ahol kutatással, nemesítéssel és a hazai rizstermesztés vetőmagbázisának előállításával foglalkoznak a szakemberek. Az egyik legfőbb cél az, hogy a rizstermesztés jelentős vízigényét csökkenteni tudják.
Sürgősségi támogatást ad a gabona- és olajnövény-ágazat szereplőinek a magyar kormány, de nem saját ötletre és pénzből, hanem az Európai Bizottság döntése nyomán és uniós forrásból.
A félresikerült kaszinóprojekt után agrárlogisztikai központot terveztek a Bezenye határában lévő több száz hektáros pazar, kiaknázatlan területre, de ebből egyelőre semmi nem lesz.
Jelenleg már csak az ország nagyjából egyharmada aszálymentes.
Vlagyimir Putyin orosz elnök megígérte az afrikai országoknak, hogy nem lesz gond, miközben nem is nagyon titkolta: épp ez volt az egyik legfőbb célja, amikor nem hosszabbította meg a gabonaegyezményt Ukrajnával, melyet az ENSZ és Törökország garantált.
Egyre aktívabbak az áfacsalók a zöldség-gyümölcs kereskedelemben – állítják kertészek, akik szerint az ok abban keresendő, hogy a magyar adókulcs kétszer-háromszor akkora, mint a szomszéd országokban. Az adóelkerülést a romló gazdasági környezet is ösztönzi. Viszont az ágazathoz hamarosan dőlnek az olyan uniós pénzek, amelyeket Brüsszel sem blokkol.
Egyszerűsítené az új génszerkesztési technikák alkalmazását az Európai Bizottság. Az erről szóló, a vetőmagágazat, az agrármultik és növénynemesítők egy része által régóta várt javaslatcsomag célja, hogy könnyebb legyen a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló, nagyobb termésbiztonságot nyújtó növényfajtákat előállítani. Az ellenzők szerint azonban kockázatot jelent, hogy megszüntetik az ilyen fajták nyomon követését, és a génszerkesztés önmagában amúgy is csak tüneti kezelés és nem lesz képes megoldani az összes problémát. A magyar kormány is ódzkodik a génmódosított növények termesztésétől, az agrártárca azt szeretné, ha a génszerkesztett szervezeteket nem engednék ki nyakló nélkül a laborokból, és ha megmaradna a nyomon követés.
Már a háború előtt is „szankcionálta” az orosz piacot a több mint százéves családi vállalkozásként felépített MasterGood. Ifj. Bárány László, a baromfi-feldolgozó cég negyedik generációs vezetője arról is beszél, hogy idehaza az ágazatban az igazán nehéz év csak most következik.
A tavasszal a kajszitermesztők számára az elképzelhető legrosszabb időpontban volt fagy, ennek most már látszanak is a kárai.
A természet helyreállítását célzó új uniós környezetvédelmi szabályok erős indulatokat váltottak ki az agrárlobbi és az őket támogató európai pártok, illetve az EU intézményei körében. Mindez komolyan megkérdőjelezheti a közös klímacélok megvalósulását.
Több tízezer hektárnyi jól termő mezőgazdasági területet pusztulhat el a Nova Kahovka-i gátrobbantás miatt Ukrajnában, nagyobb részben az oroszok által megszállt régiókban. Hosszabb távon reális veszély az ökológiai-gazdasági katasztrófa, a terület elsivatagosodása és az, hogy az ukrajnai gabona hiányozni fog a globális éhínség elleni küzdelemben. A Deutsche Welle riportja.
Feleannyi cseresznye teremhet idén, mint tavaly, a kamara a kormányhoz fordult.
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben a friss rendelet: a behozatali tilalom kiterjed a gabonafélékre, a repce- és napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, egyes húsfélékre és a tojásra is.
Előrejelzések szerint 2050-ig a dinamikus népességnövekedéssel párhuzamosan a globális élelmiszerigény is mintegy 70 százalékkal megugrik majd, miközben a mezőgazdaság helyzetét már most megnehezíti a vízkészletek szűkössége, az ellátási láncok akadozása és az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási körülmények. Hogyan forradalmasítja a big data a mezőgazdálkodást, mire jók a távérzékelő rendszerek és hogyan működik a digitális rovarcsapda? A robotika, az automatizálás és a mesterséges intelligencia nem csupán a termelés hatékonyságát és volumenét növelik, de kiaknázásukkal egyben a fenntarthatóságba is fektetünk. A Stylers információtechnológiai cégcsoport elemzésében napjaink legfontosabb agrártechnológiai trendjeit gyűjtötte össze.
Drámai BBC beszámoló készült arról, hogy az éhezés immár hétköznapi realitás a 26 milliós Észak-Koreában, ahol a diktatúra minden pénzt a fegyverkezésre fordít, és fütyül a hatalmi piramis alján szorgoskodó milliókra.