A félresikerült kaszinóprojekt után agrárlogisztikai központot terveztek a Bezenye határában lévő több száz hektáros pazar, kiaknázatlan területre, de ebből egyelőre semmi nem lesz.
Jelenleg már csak az ország nagyjából egyharmada aszálymentes.
Előrejelzések szerint 2050-ig a dinamikus népességnövekedéssel párhuzamosan a globális élelmiszerigény is mintegy 70 százalékkal megugrik majd, miközben a mezőgazdaság helyzetét már most megnehezíti a vízkészletek szűkössége, az ellátási láncok akadozása és az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási körülmények. Hogyan forradalmasítja a big data a mezőgazdálkodást, mire jók a távérzékelő rendszerek és hogyan működik a digitális rovarcsapda? A robotika, az automatizálás és a mesterséges intelligencia nem csupán a termelés hatékonyságát és volumenét növelik, de kiaknázásukkal egyben a fenntarthatóságba is fektetünk. A Stylers információtechnológiai cégcsoport elemzésében napjaink legfontosabb agrártechnológiai trendjeit gyűjtötte össze.
Vlagyimir Putyin orosz elnök megígérte az afrikai országoknak, hogy nem lesz gond, miközben nem is nagyon titkolta: épp ez volt az egyik legfőbb célja, amikor nem hosszabbította meg a gabonaegyezményt Ukrajnával, melyet az ENSZ és Törökország garantált.
Egyre aktívabbak az áfacsalók a zöldség-gyümölcs kereskedelemben – állítják kertészek, akik szerint az ok abban keresendő, hogy a magyar adókulcs kétszer-háromszor akkora, mint a szomszéd országokban. Az adóelkerülést a romló gazdasági környezet is ösztönzi. Viszont az ágazathoz hamarosan dőlnek az olyan uniós pénzek, amelyeket Brüsszel sem blokkol.
Egyszerűsítené az új génszerkesztési technikák alkalmazását az Európai Bizottság. Az erről szóló, a vetőmagágazat, az agrármultik és növénynemesítők egy része által régóta várt javaslatcsomag célja, hogy könnyebb legyen a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló, nagyobb termésbiztonságot nyújtó növényfajtákat előállítani. Az ellenzők szerint azonban kockázatot jelent, hogy megszüntetik az ilyen fajták nyomon követését, és a génszerkesztés önmagában amúgy is csak tüneti kezelés és nem lesz képes megoldani az összes problémát. A magyar kormány is ódzkodik a génmódosított növények termesztésétől, az agrártárca azt szeretné, ha a génszerkesztett szervezeteket nem engednék ki nyakló nélkül a laborokból, és ha megmaradna a nyomon követés.
Már a háború előtt is „szankcionálta” az orosz piacot a több mint százéves családi vállalkozásként felépített MasterGood. Ifj. Bárány László, a baromfi-feldolgozó cég negyedik generációs vezetője arról is beszél, hogy idehaza az ágazatban az igazán nehéz év csak most következik.
A tavasszal a kajszitermesztők számára az elképzelhető legrosszabb időpontban volt fagy, ennek most már látszanak is a kárai.
A természet helyreállítását célzó új uniós környezetvédelmi szabályok erős indulatokat váltottak ki az agrárlobbi és az őket támogató európai pártok, illetve az EU intézményei körében. Mindez komolyan megkérdőjelezheti a közös klímacélok megvalósulását.
Több tízezer hektárnyi jól termő mezőgazdasági területet pusztulhat el a Nova Kahovka-i gátrobbantás miatt Ukrajnában, nagyobb részben az oroszok által megszállt régiókban. Hosszabb távon reális veszély az ökológiai-gazdasági katasztrófa, a terület elsivatagosodása és az, hogy az ukrajnai gabona hiányozni fog a globális éhínség elleni küzdelemben. A Deutsche Welle riportja.
Drámai BBC beszámoló készült arról, hogy az éhezés immár hétköznapi realitás a 26 milliós Észak-Koreában, ahol a diktatúra minden pénzt a fegyverkezésre fordít, és fütyül a hatalmi piramis alján szorgoskodó milliókra.
Feleannyi cseresznye teremhet idén, mint tavaly, a kamara a kormányhoz fordult.
A mai nappal életbe lépett az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes behozatalát biztosító uniós szabály, amely újabb egy évig tartja fent a kereskedelem könnyítését célzó rendelkezéseket. Magyarország kedvezményekben részesül, bár ennek elérésében nem igazán működik együtt a Bizottsággal.
Javulás sem várható, mert óriási a visszaesés a termelésben elsősorban amiatt, hogy Spanyolországban aszály van. Az Európai Unió előrejelzése drámai visszaesést, és ennek következtében nagy áremelést jósol.
A rózsa kényes növény, de a piac még kényesebb: hiába tart több mint egy évig, amíg egy mag termőre fordul, ha közben változik a divat, beüt egy világjárvány, vagy épp háború akadályozza a szállítást. Így próbálnak úrrá lenni a világpolitikai viharokon a világ fő virágtermelői. Riport.
Környezetvédők és gazdák marakodnak egy nemzeti park apadó vizéért Andalúziában, ahol a korai hőhullám és az eső hiánya máris aszályt váltott ki. Spanyolország szinte egész területén drámai a vízhiány. Már Brüsszelt is elérték a spanyol politikai viták.
Folytatódik a Mérlegen, a hvg.hu üzleti podcastja: a legfrissebb epizódban a Pilóta keksz, az anarcho-antikapitalizmus és a repoharak kerültek a fókuszba, az adás második felében pedig Gyükeri Mercédesz, a hvg.hu Gazdaság rovatának vezetője mesélt Ecuadorban szerzett tapasztalatairól.
Az alkalmazásban a gazdálkodók az összes műveletet egy helyen tudják majd kezelni.
Alig maradt már a tiszta hazai kukoricából, csak az aflatoxinos alja maradt a feldolgozóknak. A kormány maga is hozzájárult a problémához azzal, hogy betiltotta az ukrán importot. A helyzet egyre súlyosabb, a hazai élelmiszerlánc-biztonság is veszélyben van, és nem látni, hogy a kormány igyekezne rajta javítani, figyelmeztet a Magyar Bioüzemanyag Szövetség.
Itt van a kapuban az mezőgazdaságra szánt temérdek uniós fejlesztési pénz, amihez csak úgy jutnak hozzá az agrárcégek, ha önerőt is tesznek hozzá. Ezt úgy kell kiizzadniuk, hogy közben a termékeik drága előállítása miatt kiszorulhatnak a hazai polcokról, így jövedelemtől eshetnek el. Ki és hogyan vágja át a Gordiuszi csomót?
