Hétfőn este megszületett a megállapodás az uniós intézmények között a tisztességes európai minimálbérről. Ez nem jelenti azt (sosem jelentette), hogy ugyanakkora legalacsonyabb jövedelem lesz minden országban, viszont a minimálbér kiszámítása átláthatóbb, mértéke sok országban magasabb lesz. Mindez Magyarországra is kötelezettségeket ró.
Több fronton is erősítené a munkások béralkupozícióját és jogvédelmét az Európai Bizottság: az egységes minimálbér-szabályozás mellett a digitális vállalatok dolgozóit védő regulákat is bevezetne.
Több adószabály megváltozik az új év kezdetétől, jönnek a választásra időzített adóvisszatérítések és adókedvezmények. Megemelkedik nem csak a minimálbér, hanem sok olyan támogatás is, amelyet a minimálbér alapján számolnak ki. Jön a nyugdíjemelés, nő az útdíj és néhány hitel kamatát is rögzítik. Összegyűjtöttük, milyen szabályok változnak 2022. január 1-jétől.
Egy felmérés szerint a kis- és közepes vállalkozások 3 százaléka tervez elbocsátásokat a kötelező bérfejlesztés miatt.
Átlagosan 11 százalékos költségnövekedést ró a kis- és középvállalkozásokra a magasabb minimálbér és a bérminimum.
Az Európai Unió szakminiszterei nagy többséggel elfogadták tárgyalási pozíciójukat, amely a tisztességes európai minimálbért célzó jogszabály megalkotására vonatkozik. Az Európai Parlament korábban már döntött ugyanerről, így elkezdődhetnek az intézményközi tárgyalások. A magyarok mellett a dánok nem értettek egyet a javaslattal.
Nagy ugrás a magyar minimálbérnek, kis lépés a felzárkózásban – így összegezhető a legújabb adótörvény-javaslat. A választás előtti kormányzati osztogatás tátongó lyukat üt a korábban elfogadott költségvetésen.
A közterhek csökkentésére a bérmegállapodás keretében tett ígéretet a kormány. Duplájára nő a babakötvény állami hozzájárulása is.
A 200 ezer forintos minimálbérért cserébe csökken az adó.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelésével több járadék maximális összege is emelkedik. A béremelési hullám az egész gazdaságon át fog futni, de az emelések értékének egy részét elviszi majd az infláció, amit maguk az emelések is fűtenek majd. A vállalkozásoknak ki kell gazdálkodniuk az emeléseket, ehhez kapnak 600 milliárd forint adókönnyítést az államtól, de amúgy is jelentős emeléseket kellene végrehajtaniuk. Az állami kieséseket részben kompenzálják a jobban pörgő adóbevételek. Az önkormányzatok mozgástere szűkül.
Felújítandó, kétszobás csepeli panellakásra is felvehet húszéves törlesztésű hitelt egy minimálbért kereső pár a minimálbér-emelés után, legalábbis ha rendelkezik 5,5 millió forint önerővel és van két gyereke vagy vállalja, hogy lesz.
A garantált bérminimum 260 ezer forint lesz.
A kormány 4 százalékponttal csökkentené a munkáltatói járulékokat, 10 százalékra csökkentené a kivát, és fenntartaná a hipa (önkormányzatoknak fájó) megnyirbálását. Cserébe egy lépésben 20 százalékkal, bruttó 200 ezer forintra nőne a minimálbér és bruttó 260 ezerre a garantált bérminimum.
Egy százalékpontot engedne a kormány a 11 százalékos kisvállalkozási adóból, hogy a bruttó minimálbér havi 200 ezer, a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelkedjen. Továbbra is az asztalon van a 4 százalékpontos járulékcsökkentés, illetve az önkormányzatok legfontosabb önálló bevétele, az iparűzési adó megnyirbálásának fenntartása.
Minden első éves közgazdászhallgató tudja, hogy ha hirtelen több pénz lesz az embereknél, akkor valószínűleg megugrik az infláció. Mekkora a veszélye annak, hogy a következő fél év több ezer milliárd forintos kormányzati osztogatása – vagy más elnevezéssel fiskális ösztönzése – tovább növeli az amúgy is elszállt árakat? Erről kérdeztünk elemzőket, miután már a kormány és az MNB vezetői is arról beszéltek, hogy tartós drágaságra rendezkedhetünk be.
Nem 4 százalékpontos szocho-csökkentést ajánl a kormány, hanem 4 százalékpontos járulékcsökkentést, ebbe beleértendő az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás megszűnése. Az ajánlat eddig is ez volt. Viszont cserébe többet kér: a garantált bérminimum nem 14, hanem 20 százalékos emelését.
A szocho-csökkentés és a szakképzési hozzájárulás eltörlése együtt adnák ki a 4 százalékos csökkentést.
Becsvágyó célokat tűzött maga elé Németországban a szociáldemokrata-zöld-liberális kormánykoalíció, amelynek startját jelentősen megnehezíti a várakozásoknál lényegesen rosszabb járványhelyzet. A merkeli évek után nagy változások jöhetnek Európában is.
Januártól bruttó 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér összege, ami az idei évhez képest közel 20 százalékos emelést jelent. Ennek az egy összegnek az emelése azonban nemcsak azoknak a munkavállalóknak a pénztárcájára van hatással, akik ennyit keresnek, hanem számos egyéb juttatásra is. A Bank360.hu elemzői összefoglalták, mi mindenre lesz hatással a minimálbér emelkedése 2022-től.
A minimálbérhez kötött családtámogatások összege automatikusan emelkedik, a gyermekek otthongondozási díját pedig felviszik a minimálbér szintjére.
