A magyar dolgozóknak is tisztességes bért adna Brüsszel, Orbánék kikérik maguknak

Demonstrációtól voltak hangosak nemrég a brüsszeli utcák. Egzisztenciájukat féltő Uber-sofőrök álltak ki a cég mellett, miután a bíróság úgy döntött: a vállalatnak be kell fejeznie szolgáltatását a városban, mert tisztességtelen előnyöket élvez konkurenseivel szemben. Ez jól mutatja a megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) bonyolult viszonyát a különféle szabályozásokhoz. Idetartoznak azok az online felületek, amelyek lehetővé teszik valamiféle kereslet és kínálat egymásra találását magánemberek között. Ilyen például az Uber mellett az Airbnb. Eredetileg mindkettő arról szólt, hogy egy értékes vagyontárgy (autó, illetve ingatlan) minél kevesebbet álljon kihasználatlanul, azt pénzért meg lehessen osztani másokkal. Mára azonban

az efféle szolgáltatók gigászira nőttek, hovatovább egész iparágak épültek rájuk, az e felületeken hirdetők pedig tulajdonképpen kényszervállalkozók,

akiket nem illetnek meg a munkavállalókra vonatkozó jogok. Még akkor sem, ha lényegében azok. A platformok pedig kibújnak az adó- és járulékfizetési kötelezettségeik nem kis része alól, ugyanekkora kiesést okozva az államkasszáknak. Mindezt nem nézhette tétlenül a végletekig az Európai Bizottság (EB) sem, ezért irányelvet fogalmazott meg a helyzet rendezésére.