Mi a szerepünk abban, hogy a város, ahol élünk, nemcsak a miénk, de a jövőé is legyen? Fenntarthatósági podcastunk új adásában annak jártunk utána, milyen rendszerszintű akadályokkal küzd a főváros, és hogyan lehet ezeken kis lépésekkel, akár személyesen is javítani.
Egy elemzés szerint a felhasználók jellemzően nem napi ingázásra, hanem mindenféle egyéb utakra veszik igénybe az autómegosztó szolgáltatásokat. A legtöbb felhasználónak nincs saját autója, ezzel együtt sokan lehetnek, akik épp azért nem vesznek, mert a szolgáltatás kielégíti az igényeiket.
Terézvárosban már elkezdődött, több belvárosi kerületben pedig hamarosan érkezhet a parkolási reform, amely éjszakára a helyek egy részét kizárólag az ott lakóknak teszi elérhetővé. Bár a városrészek vezetői szerint jó az irány, azzal úgy tűnik, mind ők, mind a szakértők tisztában vannak, hogy Budapest ettől nem lesz élhetőbb: az autós forgalom bőven kinőtte a belváros kapacitásait.
A technológiai cégek mobilitási adatai sok szempontból árulkodóak.
A mobiljairól és egyéb okoseszközeiről ismert Xiaomi vezére kedden jelentette be, hogy a vállalat belép az elektromos autók piacára.
Ahogy elkezdték feloldani a koronavírus-járvány miatti korlátozásokat, a legtöbb európai nagyvárosban azonnal a többszörösére nőtt az autós forgalom.
Váratlan és meghökkentő kutatás kapcsolódik ahhoz a vitához, hogy az emberek sorsát inkább a génjeik vagy a neveltetésük, az életkörülményeik határozzák-e meg.
A kormánynak fontosabb, hogy megússza az uniós ellenőrzést, mint a külföldön munkát vállaló magyarok jogainak védelme.
Nem szívesen költözik el megszokott lakóhelyéről a magyar lakásvásárló, a gyenge mobiltiás az erős lokálpatriptizmussal ársul.
Egy pécsi vállalkozás lehet a jó példa arra, hogy lehet sikerre vinni egy lokálpatrióta csapatot.
A falvakban azonban továbbra is nagyon kevés főiskolát, egyetemet végzett ember van, hiányoznak a mobilitási csatornák.
A legtöbb autógyártó még idejében lépni akar a mobilitási szolgáltatás irányába.
Idén mintegy havi 32 ezer forinttal nő az albérlet-támogatás összege.
A fővárosban és a regionális központokban az utóbbi időszakban olyan magasra emelkedtek a lakásárak, illetve az albérleti díjak, hogy az már akadályozza a munkaerő mozgását.
Szinte csak a Bukarest körüli agglomeráció vetekszik népszerűségben Erdéllyel.
Elöregszik az ország, tovább fogy a népesség, egyre idősebben vállalnak gyereket a magyarok, és főleg a szegény területekről nem is szívesen költöznek el – ezt állapította meg a KSH az elmúlt öt évet vizsgálva.
Igenis mernek a magyarok más városba költözni a jobb élet reményében – erre a megállapításra jutott a GKI Gazdaságkutató. Az ország településeinek harmadában esik a lakosságszám a belső migráció miatt.
Egész Európában a magyarok bízhatnak a legkevésbé abban, hogy feljebb lépnek a társadalomban, vagy hogy a gyerekük jobban fog élni náluk – derül ki egy felmérésből.
Tízből kilenc magyar saját tulajdonú ingatlanban lakik. A 35 országot tömörítő OECD országok között ezzel dobogós, harmadik helyezett hazánk. A magas rátának pedig a közvetlen lakhatási célon túli okai is vannak.
Inkább külföldre menne dolgozni a magyar munkavállaló, mint vidékre. A munkahelyre való bejutásra fél, maxiumum egy órát hajlandó szánni a dolgozók többsége. A magyar munkavállalók továbbra sem túl mobilisak, harmaduk egyáltalán nem költözne el egy új állás kedvéért.
