Valószínűleg sokan jelentkeztek már valaha egy állásra, amit azért nem kaptak meg, mert nem volt gyakorlatuk. De persze rögtön adódik a kérdés: hogyan szerezzen valaki gyakorlatot, ha anélkül senki sem veszi fel? Igen, ez a világ egyik tökéletes 22-es csapdája. A Prezi JUMP (Junior Mentoring Program) ezen az őrületen akar segíteni most induló hat hónapos fizetett gyakornoki programjával.
José Zamora hónapokon keresztül minden reggel bekapcsolta a számítógépet és állítása szerint 50-100 állásra is elküldte az önéletrajzát naponta, ugyanakkor nem járt sikerrel. Ekkora azonban gondolt egyet és meglepő húzásra szánta el magát.
Bár egész nap irodában dolgozni sokszor nyomasztó lehet, az a helyzet, hogy a tapasztalatok azt mutatják, a legjobban ilyen állásokban lehet keresni. Most ugyanakkor itt egy lista, melyen olyan amerikai állások vannak felsorolva, melyeknél nem kell minden nap folyamatosan az íróasztal mellett ülni és a számítógépet bámulni. Vannak olyan foglalkozások, melyek Magyarországon szinte biztos, hogy nem férnének fel a listára.
Milyen orvosi vizsgálat, haláleset, bírósági, hatósági ügyintézés esetén illeti meg a munkavállalót munkabér, távolléti díj, illetve más díjazás? Az Adózóna mutatja a részleteket.
A munkahelyi környezet kényelmesebbé és hatékonyabbá formálása minden bizonnyal egy soha véget nem érő folyamat. Egy új kutatás most arra hívja fel a figyelmet, hogy a növények is jótékony hatással vannak a munkavégzésre.
Minden bizonnyal olvasóink közül is ültek már sokan olyan meetingeken, ahol a harmadik perc után legszívesebben álomba szenderültek volna, vagy csak néztek ki a fejükből bambán, és legszívesebben a termen kívül lettek volna. Egy friss amerikai kutatás szerint már a munkaidő 15 százaléka meetingelésre megy el. Most itt van pár tipp arra, hogyan legyenek ezek a tanácskozások kevésbé szerencsétlenek.
Hatalmas óriásplakáttal hirdeti magát egy külföldi munkákat közvetítő magyar vállalkozás Budapesten. A többszörös bér ígérete minden bizonnyal jó hívószó egy magyarnak: az utóbbi években különböző kutatások alapján is több százezren hagyhatták el az országot. Jellemzően az EU nyugati fele a cél. A külföldi munkavállalással kacérkodó magyarokra sok vállalkozás települ rá, ám ez korántsem olyan hatalmas biznisz, mint amennyire elsőnek látszik: ők már nem érzékelik a tömegeket, a kivándorlás az elmúlt pár évben óriási ütemű volt, mostanra azonban lassulni látszik.
Sokak számára, akiknek örömöt okoz a káromkodás, a munkahelyen tesztelni az ezzel kapcsolatos határokat minden bizonnyal igencsak kielégítő és egyszerre ijesztő is. Egyes szakértők szerint ugyanakkor megérheti egyszer-egyszer elővenni egy káromkodást a munkahelyen több okból kifolyólag is, ám túlzásokba nem érdemes elmenni. Káromkodási kisokos a munkahelyre.
Eltúlzott az, hogy az ingyenebéd, gyümölcs, esetleg a grátisz hajvágás miatt szeretnek az emberek egy munkahelyre járni. Egy amerikai kutatás szerint sokkal fontosabb az, hogy családias legyen a légkör, egy csapatként dolgozzanak a munkavállalók, és olyan értékeket képviseljen a cég, amelyet a dolgozók is magukénak éreznek. Természetesen ugyanakkor a fizetés nagyságát sem lehet elhanyagolni a listáról. 10 cég, ahol az amerikai dolgozók a legboldogabbak, legelégedettebbek.
Bár mindegyik főnök különböző, mindegyiküknek megvan a saját menedzselési, kommunikációs gyakorlata, ám vannak olyan vezetők, akikkel egyáltalán nem biztos, hogy jó dolgozni.
Sok munkavállaló büszkén hirdeti, hogy milyen sokat dolgozik, és azt is előnynek tartják, hogy munkamániásak. Egy friss tanulmány szerint ugyanakkor a munkamánia túlságosan elvonja az illető figyelmét minden egyébről, ami nem a munka, a folyamat pedig az ember egészségére is hatással van.
Magabiztosság, a visszautasítás elfogadása, tenni akarás, szervezettség – ezek azok a pontok, melyeket érdemes betartani az első munkahelyre érkező fiataloknak.
A szemkontaktus hiánya, nem megfelelő öltözet viselése, illetve az érdektelenség – ezek nem szabad, hogy megtörténjenek velünk egy állásinterjún. De az sem jó pont, ha arrogánsak vagyunk.
Húsz éven belül az EU országaiban a jelenlegi munkahelyek felét igen nagy eséllyel automatizálják. Vagyis nem lesz szükség a különböző szektorokban humán munkaerőre, az emberek helyett robotok, gépek, szoftverek végzik majd el a munkát. Nyakunkon egy hatalmas munkanélküliségi hullám, lehet aggódni, és nekiállni munkát keresni? Vagy jöhet a géprombolás új korszaka? A drámainak tűnő helyzet ugyanakkor egyben lehetőség is, új feladatok is adódnak, amelyeket akár azok az emberek végeznek majd el, akiket más munkakörből robotok túrnak ki. Nem mindegy azonban, hogy az egyes országok honnan indulnak. Magyarország, nem meglepő módon, nincs az élvonalban.
Ha otthonról dolgozunk, akkor korántsem biztos, hogy jó ötlet pizsamában fetrengeni egész nap, mivel ez hatással lehet a munkánk minőségére is.
Ha túlságosan sokat unatkozik a munkahelyén, nem találja munkáját kihívásokkal telinek és a kollégái sem inspirálják, akkor elképzelhető, hogy túl okos ahhoz a pozícióhoz, melyben jelenleg dolgozik. Négy jel, hogy ez tényleg így lehet.
A legfontosabb versenyfutás ma az, hogyan lehet egy olyan államot kitalálni, mely sikeressé tesz egy nemzetet - mondta Orbán Viktor kormányfő Tusnádfürdőn, a bálványosi szabadegyetemen tartott előadásában. A kormányfő szerint a liberális demokráciának leáldozott, emellett példaként hozott olyan "sztárországokat", mint Oroszország, vagy Törökország. A miniszterelnök szerint eljött a munka alapú társadalom korszaka Magyarországon, emellett az állam újjászervezéséről is értekezett. Orbán a civil társadalmat is bírálta, szerint itt külföldiek által fizetett politikai aktivisták vannak.
Az európai uniós átlagnál kevesebbet túlóráznak a magyar munkavállalók, akik közül a teljes munkaidőben dolgozó nők átlagosan heti 40,2 órát, a férfiak 41,1 órát dolgoztak tavaly - derül ki a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a munkaidővel kapcsolatos elemzéséből. Más kutatások szerint ugyanakkor mi vagyunk az egyik olyan nemzet, mely a legtöbbet dolgozik az EU-ban.
Mitől érezheti magát sikeresnek az ember? Sokan sokfélét mondanak erre a kérdésre: a megbecsülés, a projektek jó lezárása vagy éppen a fizetés. A nagy fizetés ugyanakkor nem mindig kelti fel az emberekben a siker érzését – legalábbis ez derül ki egy amerikai kutatásból.
Sokan már egyáltalán nem hordoznak magukkal névjegykártyát, pedig nem csak arra jó, hogy átadjuk elérhetőségeinket, hanem kapcsolatokat is tudunk velük létesíteni. Tippek arra, milyen is egy jó névjegykártya.
