#munkajog


Kötelező oltás a munkahelyen: nem az elbocsátás a cél

Munkajogi és adatvédelmi kérdéseket is feszeget az oltakozáshoz kötött foglalkoztatás kérdése, ezért is érdemes a munkáltatóknak szakember segítségét igénybe venni az ezzel kapcsolatos döntés meghozatalakor. Az mindenesetre jól látszik, hogy a munkáltatóknak nem az a célja, hogy a munkavállalóikat ne tudják foglalkoztatni és őket fizetés nélküli szabadságra küldjék, hanem az, hogy különböző jutalmazási eszközökkel ösztönözzék őket az oltakozásra.



Azonnal ki lehet rúgni, aki nem oltatja be magát, nem kell várni egy évet

A kormány (szándékosan vagy hanyagságból) nem zárta ki a Munka törvénykönyve szabályainak alkalmazhatóságát a kötelező munkahelyi oltásokat lehetővé tevő rendeletben. Így azok alapján akár a 45 nap türelmi idő után ki lehet rúgni azokat a dolgozókat, akik a kötelezés ellenére sem oltatják be magukat, nem kell megvárni az egy év fizetés nélküli szabadság leteltét – mondja Goda Mark munkajogi szakjogász. Nem egyértelmű azonban, hogy csak rendes felmondással, vagy azonnalival. Interjú.


A munkahelyeken is különbséget lehet tenni oltottak és oltatlanok közt

Általában véve különbséget lehet tenni az oltottak és az oltatlanok között az Alkotmánybíróság döntése szerint. Tehát a munkahelyeken is különbséget lehet köztük tenni, de ennek vannak határai, kirúgni senkit nem lehet azért, mert oltatlan, sőt még a munkavégzés helyétől is csak korlátozottan lehet eltávolítani. A vállalati szféra inkább pozitív ösztönzőkben gondolkozik az oltottak számára, nem pedig az oltatlanok életét akarják megkeseríteni.







Így alakította át a koronavírus a munkajogot

Megrendelhető a HVG Munkajog 2020-as különszáma, amely tartalmazza az előző kiadvány megjelenése óta beiktatott törvényi módosításokat, továbbá a Covid–19 vírus okozta rendkívüli jogalkotási rendben született munkaügyi kormányrendeleteket, valamint ezek magyarázatát is. A jogszabályok gyakorlati alkalmazását szerződésminták, kérdésekre adott szakértői válaszok, bírósági és kúriai esetek ismertetése segíti.


Mit tehet meg velem a cégem koronavírus-járvány idején?

Május elsején lép hatályba az a rendelkezés, amely a korábbiaknál nagyobb szabadságot ad a munkaügyi szabályok alkalmazásában. Tényleg élni fognak a cégek a rabszolgatörvény adta lehetőségekkel? Egyáltalán milyen lehetőségeik vannak? És persze: mehetek nyáron szabadságra? – munkajogi kérdéseket tisztázunk Kéri Ádám ügyvéddel, az Adózóna.hu szakértőjével.


Szabadságolás, felmondás, karantén: mit tehet egy dolgozó koronavírus idején?

A kormány ugyan lehetővé tette, hogy a munkáltatók megnyirbálják a dolgozók jogait a munkahelyek megőrzése érdekében, de ehhez a munkavállalók beleegyezésére is szükségük van. Néhány jellemző példán keresztül megpróbáljuk bemutatni, hogy egyes helyzetekben milyen jogok illetik meg a dolgozókat. Az biztos, hogy a rendkívüli helyzet miatt mindkét fél részéről óriási kompromisszumkészségre lesz szükség, és azzal is számolni kell, hogy bonyolult munkaügyi perek jöhetnek, annyira szokatlan a helyzet - figyelmeztetnek a munkajogászok.






Brüsszelnek most tűnt fel, hogy az EU-ban működő dél-koreai cégek olykor megsérthetik a dolgozók jogait

Az EU azt vizsgálja, hogy betartják-e az európai munkajogi normákat az ide települt dél-koreai cégek. Brüsszel több dolgot is kifogásol a dél-koreai vállalatok európai működésében, mert a szakszervezetek jogait nem mindenütt respektálják. Dél-Korea például nem írta alá az ENSZ munkaügyi szervezetének, az ILO-nak a határozatait a kényszermunka tilalmáról.


Tudnia kell a főnöknek, hogy az alkalmazottja lombikbébi-programban vesz részt? A munkajogász válasza

Bár a munkajogi szabályok védik az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő női munkavállalót, a helyzet így sem egyszerű. Beavassuk-e a munkáltatót vagy sem? Mettől meddig tart egy eljárás? Mikor mondhatjuk, hogy befejeződött? Meddig nem szüntetheti meg a munkáltató felmondással a munkaviszonyt? Az újabb kezelés tartamára is jár védelem? Tudja meg az Adózóna cikkéből!