#múzeumok

„Csak a vak nem látja, hogy ingatlanmutyi zajlik” – az elbocsátott Bátonyi Péter az állami luxuspaloták elkótyavetyélésről

Tőkéseink mélyen idegenkednek attól, ami magaskultúra és ami nem anyagi értelemben véve hasznos – mondja a Lázár János minisztériumából eltávolított művészettörténész, aki beszél arról, miért jogsértő a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium épületének eladása, mi lesz a privatizált kastélyok berendezésével, miért áll a Fertődi Esterházy-kastély felújítása, és hova kerültek az Eszterházy kincsek.




Kocsis Györgyi: A rendszerből nemcsak a demokrácia tűnt el, hanem lassan a vezér is

„Az uniós tagjelöltséget a vérünkkel szolgáltuk meg” – mondta a HVG-nek Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete. Orbán Viktor a boszniai szerb közösség bukott vezetőjét, Milorad Dodikot védi, aki azon van, hogy ismét lángba borítsa a Balkánt. Aki nem a maga erejéből lesz gazdag, az tönkremegy, ha elzárják a pénzcsapot – magyarázza Wáberer György milliárdos. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.




Trump nem csak Iránt bombázza: a múzeumok ellenállnak, sok alkotó és művészetrajongó bojkottal tiltakozik

Donald Trump gyakran változtatja álláspontját, amíg a súlyos nemzetközi válsággócokról vagy a fél világ ellen folytatott vámháborúról van szó, a kulturális-művészeti színtér átalakítására tett lépései többnyire ugyanabba az irányba mutatnak. A témáról szóló korábbi írásunk megjelenése óta az elnök tevékenysége miatt hátrányosan érintett szervezetek egyre gyakrabban szegülnek ellen, például jogi úton.



Demeter Szilárd az új kulturális mamutintézményről: Elbocsátások is lehetnek, ha a dolgozók bérét növelni akarják

Július elsején hat kulturális intézmény egybeolvasztásával létrejött a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNM KK), amelynek elnöke a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd lett. A PIM mintegy 45 volt és jelenlegi munkatársa a hét végén mécsesekkel búcsúztatta a múzeum önállóságát. Az alkalmazottaknak egyelőre kevés információjuk van arról, hogy mi vár rájuk az erőteljes központosítással, félnek a következményektől, ezért Demeterhez fordultunk kérdéseinkkel.


Hajlandó lenne több százezer forintot fizetni a világ egyik leghíresebb festményének egyetlen apró darabjáért?

Gustav Klimt leghíresebb alkotását, A csókot bedigitalizálták, aztán feldarabolták tízezer négyzetre, majd azokat elkezdték árulni a blokkláncon, darabonként majdnem 700 ezer forintért. A projektért a Sziget NFT-ket is készítő, részben magyar alapítású vállalkozás felel. Na de mi értelme van néhány színes foltért pénzt adni?