Elpusztult a hazai méhállomány fele a télen
A szokásos nagyjából 1,2 millió helyett csupán 600-700 ezer méhcsaláddal vágnak neki a szezonnak a magyar méhészek.
A szokásos nagyjából 1,2 millió helyett csupán 600-700 ezer méhcsaláddal vágnak neki a szezonnak a magyar méhészek.
Lehet-e fagyit enni fájós torokkal? Segít-e a citromlé vagy a csípős fűszer a megfázás leküzdésében? Akkor is fertőzünk, ha nincs lázunk? Mikor szedjünk antibiotikumot? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre gyűjtöttük össze a válaszokat.
Ömlik Európába a professzionálisan hamisított kínai méz, sokkal olcsóbb, mint az igazi méz. Az eredethamisításban európai szereplők is részt vesznek, importőrök, nagy nyugat-európai csomagolók. 2026-tól fel kell majd címkézni a mézre, honnan származik, de ez valószínűleg csak arra lesz elég, hogy jól látszódjon: a kínai import eltűnik az EU-ban.
Kormányrendelet mondja ki, hogy ismét jöhet az ukrán méz.
Magyarország kezdeményezésére az uniós agrárminiszterek egyetértettek azzal, hogy a jövőben a mézesüvegeken kötelező legyen feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát – jelentette be az Agrárminisztérium. A végleges döntés még azért odébb van.
A magyar méhészeknek talán még sosem volt ilyen nehéz évük: az enyhe tél, az európai piacokat elárasztó ukrán és kínai méz, a magas termelési költségek, az alacsony felvásárlási árak és a kevés termés szinte eladhatatlanná teszik a magyar mézet.
Uniós szinten szigorodhat a mézkeverékek származásának jelölése, úgy néz ki, elfogadnak egy magyar javaslatot. Azt még nem sikerült elérni, hogy a származási országok felsorolása mellett azok arányát is fel kelljen tüntetni százalékos formában.
Vajon segíthet-e az egyre többeket érintő klímaszorongáson az, ha az éghajlati válságról, és egy brutálisan valósnak tűnő, de mégis szívszaggatóan kegyetlen jövőről olvasunk? Maja Lunde szerint az olvasás segítségünkre lehet abban, hogy leküzdjük a félelmet és az energiánkat cselekvésbe fordítsuk át. A norvég írónővel beszélgettünk.
Amerikai kutatók laboratóriumi kísérleteik eredményeit az amerikai méhészek tapasztalatai is alátámasztják. Utóbbiak arról számoltak be, hogy az elmúlt évtizedekben egyre több kolóniára volt szükség ugyanannyi mézmennyiség megtermeléséhez.
A hatóság honlapján egy „technikai probléma” miatt egy ideig nem tűntek fel a jogsértések.
A napraforgó mellett a rétek, legelők, vízpartok növényvilága is nagyon rossz állapotban van. Az aszály miatt kiégtek a területek, a folyók visszahúzódtak, virágzó növények híján pedig a méhek sem tudják begyűjteni azt a nektárt, ami az áttelelésükhöz szükséges.
Megint a Klenáncz-mézek miatt intézkedett a Nébih, ez már a sokadik alkalom, hogy ugyanennek a gyártónak a mézeivel van probléma, így a hatóság fokozott kockázatúnak minősítette a vállalkozást.
Gyenge volt a méztermés 2021-ben, de ha valami hasznot szeretne rátenni a termelő és a kereskedő is, akkor már olyan árnál járunk, amit nem fizetnek meg a vásárlók.
A hatóság szerint a beszállító termékéről nem megállapítható, hogy milyen alapanyagokból készült.
Klenáncz Józsefet azután bírságolták meg, hogy egyes akácmézeiről kiderült, összetételük alapján nem is azok.
A Nébih megállapította, hogy a vállalkozó több, akácmézként forgalomba hozott terméke valójában nem az, aminek nevezik.
A háztartások zömében megtalálható méz a sok jótékony hatása mellett bizonyos fokig akkor is segíthet, ha egy kisgyerek lenyel egy gombelemet – erre jutottak kanadai kutatók.
Felül fogják vizsgálni a mézkeverékek származásjelölési előírását. Ezzel pontosan tudhatjuk majd, melyik ország mézét csurgatjuk a vajas kenyerünkre.
Tudósok felfedezték, miként riasztják el a méhek azokat a gyilkos darazsakat, amelyek egész kolóniákat képesek kiirtani.
Folyamatosan találnak hamis mézeket.