Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A magyar méhészeknek talán még sosem volt ilyen nehéz évük: az enyhe tél, az európai piacokat elárasztó ukrán és kínai méz, a magas termelési költségek, az alacsony felvásárlási árak és a kevés termés szinte eladhatatlanná teszik a magyar mézet.
Sok helyen áll hordókban az eladatlan magyar méz, mert a méhészek inkább kivárnak, minthogy veszítsenek rajta. Több magyar méhész pedig inkább szakmát vált, annyira nem látja a kiutat. Mi tudna változtatni ezen a helyzeten? Megmenthető még a magyar méhésztársadalom, vagy csak a nagy, professzionális cégek fogják túlélni? Ennek járt utána a DW Magyar szerkesztősége.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
„Én itt már minden »hülyére« szavaztam. Értelmes, világlátott, anyagilag stabil helyzetben lévő embernek szerintem tilos politikai párt közelébe mennie itthon” – mondja a magyar „orr”. HVG-portré.
Dopeman a „Jó arcok”-at, Kocsis Máté a „Zebra” nevű kört vezeti. Na de melyik kört vezetheti Schmidt Mária?
Nem kell már tartós tejet venni, jön a világháború, kivéve Magyarországon – üzeni Orbán. Megnéztük, mi igaz az állításaiból.
Kellemes zenei aláfestés jellemzi, egy mosolygó pap is felbukkan benne.