Nagyipari szinten megy a mézhamisítás Európában, ez csinálja ki a magyar méhészeket

Az Ukrajnából behozott méz mennyisége meghaladta a Kijevvel kötött kereskedelmi megállapodásban rögzített 44,4 ezer tonnás uniós kvótát, így az Európai Bizottságnak el kell indítania azt a folyamatot, amely következtében ismételten csak vám megfizetése mellett érkezhet méz Ukrajnából az Európai Unióba – jelentette be az Agrárminisztérium. A további importmennyiségekre 17,3 százalékos vám vonatkozik majd.

A méhészek mégsem tűnnek boldognak: az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Bross Péter úgy látja, ha életbe is lép az intézkedés, az már nem nyújt hatékony segítséget a magyar méztermelőknek, Nyugat-Európát ugyanis már elárasztotta az olcsó importméz. Vagyis inkább idézőjelben: „méz”, és nem Ukrajnából, hanem Kínából.

A kormány importtilalommal próbálkozott

Ami az ukrán mézet illeti, a magyar kormány meglehetősen kacskaringós utat járt be. Miután az EU megnyitotta a belső piacát egyéb termékek mellett a méznek is, Magyarország importtilalmat vezetett be az ukrán mézre. A kormány az importkorlátozást februárban feloldotta – amit az Agrárminisztérium akkor éppen a feldolgozott mézet exportáló magyarországi vállalkozások érdekével indokolt. Akadt olyan méhész, aki „arcul csapásként” értékelte a lépést, pedig az ukrán méz importtilalma a magyar méhészeknek semmilyen hasznot nem hozott.

Ezt az ármozgások jól mutatják, az importtilalom nem járt a felvásárlási árak emelkedésével, azokban csak a megszokott szezonális ingadozás látszott – mondja Fulmer Ferenc, a Magyar Mézkiszerelők Egyesületének elnökségi tagja. Az árak a kilónkénti 620-650 forintos sávban mozogtak, esetleg néhány egyedi adásvételnél – ha a vevőnek sürgős volt nyélbe ütni az üzletet – lehetett magasabb árakat elérni. Ennek megfelelően az importtilalom kivezetésének sem volt érdemi hatása: most itt a nyári szezon és a 620 forintos kilónkénti ár.