Tévhitek a megfázásról és a torokfájásról, amik hátráltathatják a gyógyulást
Lehet-e fagyit enni fájós torokkal? Segít-e a citromlé vagy a csípős fűszer a megfázás leküzdésében? Akkor is fertőzünk, ha nincs lázunk? Mikor szedjünk antibiotikumot? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre gyűjtöttük össze a válaszokat.
Ismét tombol a járvány, egyre többen dőlnek ki megfázástól vagy influenzától. Mindenki szeretné minél előbb leküzdeni a betegséget, ehhez különböző házi praktikákat is bevethet, de nem biztos, hogy mindegyik használni is fog. Összegyűjtöttünk néhány tévhitet a megfázásról és a torokfájásról, hogy felvértezzük a nátha ellen.
Az antibiotikumok gyógyítják a megfázást?
A megfázást és az influenzát vírusok okozzák, így a baktériumok ellen hatásos antibiotikum ilyenkor nem segíti a gyógyulást, ráadásul ha túl gyakran és helytelenül szedünk antibiotikumot, az akár még veszélyes rezisztenciát is okozhat a gyógyszerrel szemben.
A vírusos megbetegedések esetén sokszor nincs szükség gyógyszeres kezelésre, a fülfájás, a torokgyulladás vagy a hörghurut azonban lehet bakteriális eredetű is, és a nátha, influenza következtében is kialakulhat bakteriális felülfertőződés. Ilyenkor már indokolt az antibiotikumos kezelés, ennek megállapítását azonban hagyjuk az orvosra! Így tehát erős, hosszabb ideig tartó fájdalommal, duzzadt nyirokcsomókkal, levertséggel járó torokfájás esetén mindenképp javasolt elmenni az orvoshoz.
C-vitaminnal megelőzhetjük a megfázást?
Bár már rengeteget tudunk a Szent-Györgyi Albert által felfedezett C-vitaminról, de a nátha megelőzésében és kezelésében játszott szerepét illetően még mindig nem egyértelmű a szakemberek állásfoglalása. Az azonban már egyetemes álláspontnak tűnik, hogy képes lerövidíteni a megfázás időtartamát, illetve a tünetek súlyosságát is mérsékelni tudja, különösen, ha már a betegség előtt rendszeresen szedjük, annak kialakulását azonban nem feltétlenül akadályozza meg a kutatások alapján.
A Magyar Orvosi Kamara írása alapján napi 80 mg C-vitamin bevitelére van szüksége az emberi szervezetnek. Ezzel szemben a magyarok 40 százaléka mindennap 1000 mg-ot fogyaszt. Ez nem feltétlenül probléma, mert általánosságban elmondható, hogy míg 200 mg-ig a C-vitamin felszívódása közel 100 százalékos, de még 1000 mg-nál csak 50-60 százalékos. Ugyanakkor veseproblémákkal küzdőknek és terheseknek nem ajánlott nagy mennyiségben fogyasztani, mert emésztési panaszokat okozhat.
A pirulákon túl citrusfélékben is bőven találni ebből a vitaminból, de a paprikafélékben, különösen a kaliforniai paprikában sokkal több van .Egy kisebb, piros színű kaliforniai paprika 2-300 milligrammnyi C-vitamint is tartalmazhat. Szintén jó forrás még a brokkoli, a kelbimbó, a kivi, az eper, az ananász és a sárgadinnye is.
A megfázás enyhítésén túl a C-vitamin segít a kollagén, a sebek gyógyulását segítő fehérje termelésében. A C-vitamin-tartalmú kiegészítőket szokták még ajánlani többek között a fertőzések elleni küzdelem, a műtét utáni fájdalom vagy a vérnyomás csökkentése érdekében.
Betegen evés helyett inkább inni kell?
Angolul van egy mondás, mely szerint a megfázást táplálni kell, míg a lázat éheztetni, ebből indul ki az a hiedelem, hogy ilyenkor fontosabb a folyadékbevitel, mint az evés. És valóban, a háziorvosok nem győzik hangsúlyozni, hogy a pihenésen túl a legfontosabb a megfelelő folyadékbevitel, ha az ember megfázásos betegséggel küzd. Ám ezzel együtt enni is kell, hiszen a szervezetnek energiára van szüksége a kalóriákból, hogy az immunrendszer megfelelően működjön.
A betegség alatt ugyanakkor sokan étvágytalanok, ilyenkor kiemelten fontos a hidratáltság és az elektrolitok pótlása, amihez a húsleves kiváló választás, hiszen könnyen emészthető fehérjét tartalmaz, hidratál és még a gőze is segíthet a gyógyulásban.
Ha azonban valaki nem tud egy teljes értékű étkezést legyűrni, akkor érdemes kalóriát tartalmazó folyadékokat inni, például kókuszvizet, elektrolitokban gazdag sportitalokat, vagy egy C-vitaminban gazdag gyümölcsökből és zöldségekből készült smoothie is hasznos lehet.
Ha vizes hajjal megyünk az utcára, megfázunk?
Gyerekként óva inthettek minket a szülők attól, hogy vizes hajjal lépjünk az utcára, mert megfázunk, de valójában ez önmagában még nem vezetne betegséghez. A nedves haj nem vonzza jobban a vírusokat, és nem növeli a megbetegedés esélyét, azonban ha a megfázás vírusa már jelen van a szervezetben, akkor a hideg előhozhatja a tüneteket.
A megfázást, az influenzát és a koronavírust testnedvekkel terjedő vírusok okozzák, leggyakrabban rhinovírusok. A fertőzéshez ezekkel a testnedvekkel kell érintkezni, ami leggyakrabban akkor történik, amikor egy beteg ember tüsszent, köhög vagy kifújja az orrát. Emellett a megfázás úgy is terjedhet, ha egy beteg ember megérint minket vagy egy felületet, például egy kilincset, amelyet mi is megfogunk, majd az arcunkhoz, a szánkhoz vagy a szemünkhöz nyúlunk.
Ennek ellenére természetesen nem ajánljuk, hogy bárki vizes hajjal vagy lengén öltözve járkáljon, ha odakint mínuszok röpködnek, hiszen a tartós hideg hatására az erek összehúzódnak, ami akadályozza az immunrendszerünket, hogy tegye a dolgát, és elejét vegye a bennünk lévő vírusok szaporodásának. Nedves fejjel pedig még könnyebben áthűlhetünk, és a hajszálainknak se válik javára, ha megfagynak a hidegben és összevissza töredeznek.
Rosszat tesz a fagylalt?
Sokan úgy vélik, hogy a tejtermékek fokozzák a nyáktermelést, azonban a BBC cikke szerint erre nincs meggyőző bizonyíték. A nyálkahártyák számos testrészben, például a légcsőben, a tüdőben, a nyelőcsőben és a gyomorban védik a szöveteket az irritációtól és a sérülésektől. Ezért szükségünk van rájuk, de természetesen senki sem szeretné, ha túl sok nyák termelődne, különösen akkor, ha egy megfázás miatt már eleve több képződik.
Vannak, akik kellemetlenebbül érzik magukat tejfogyasztás után, de ennek lehet egy olyan magyarázata is, aminek semmi köze a nyákhoz. A tej ugyanis egy emulzió, ezért amikor nyállal keveredik, akkor az apró cseppek összetapadnak, ami okozhat szokatlan érzést.
És mi a helyzet a fagylalttal? Mivel a tej önmagában nem fokozza a nyáktermelést, a fagylalt sem valószínű, hogy ezt tenné. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy a hideg édesség nem hűti-e le túlságosan a szervezetet megfázás esetén. Ennek azonban kicsi az esélye. Az alacsony hőmérsékletű ételek valóban átmenetileg lehűthetik a gyomrot, de amint megkezdődik az emésztés, hő termelődik, amely hamar visszaállítja a test normál hőmérsékletét.
Ami pedig a gyulladt torkot illeti, a fagyizással járó hűsítő érzés átmenetileg akár enyhítheti is a torokfájást, ami például egy mandulaműtét után kifejezetten megváltásként hathat, a cukorbevitel ugyanakkor csökkentheti a betegség elleni védekezésben kulcsfontosságú fehérvérsejtek hatékonyságát.
A megfázás nem okoz lázat, csak az influenza?
Bár a megfázást és az influenzát különböző vírusok okozzák, de hasonló tünetekkel járhatnak. Így mindkettőnél előfordulhat láz, izomfájdalom és fáradtság is. A láz a szervezet természetes védekezési mechanizmusa, amely segít legyőzni a kórokozókat.
Január elején Kemenesi Gábor virológust és Várdi Katalin pulmonológust kérdeztünk arról, hogyan lehet megkülönböztetni a koronavírus-fertőzést az influenzától és a mezei megfázástól, mikor érdemes orvoshoz fordulni, illetve hogyan lehet elkerülni a megbetegedést? Az erről szóló cikkünket itt tudják elolvasni:
Ha nincs lázunk, nem fertőzünk?
Az Everyday Health-ben kifejtett orvosi álláspont szerint hogy a fertőzőképesség nem függ a láztól. Vannak emberek, akik alig mutatnak tüneteket, mégis terjeszthetik a betegséget, ahogyan ezt a koronavírus esetében is láthattuk.
A megfázás már egy nappal a tünetek megjelenése előtt is fertőző, a legfertőzőbb időszaka pedig a betegség első négy napja. Bár a vírusok a szervezetben maradhatnak a tünetek elmúlása után is, az idő előrehaladtával csökken a fertőzésveszély.
A gyógynövényes szerek hatástalanok?
Sokan szkeptikusak azzal szemben, hogy a gyógynövényes szerek segítenek-e a torokfájás kezelésében. Bár a tudományos bizonyítékok egyelőre korlátozottak, egyes gyógynövények valóban rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, amelyek enyhíthetik a tüneteket. Például a méznek antimikrobiális hatása van, tehát képes elpusztítani a baktériumokat, és meleg teába keverve nyugtathatja a torkot. Hasonlóképpen a gyömbér is gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal bír, és teaként fogyasztva vagy ételekhez adva segíthet a torokfájás enyhítésében.
A fokhagymáról úgy tartják, hogy antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetik az immunrendszert a vírusfertőzések elleni küzdelemben. Emellett tele van olyan növényi vegyületekkel, amelyek antioxidánsként védik a szervezetet. Ugyanakkor egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a fokhagyma valóban hatékony lenne a megfázás megelőzésében vagy kezelésében.
Több gyógynövény tehát elősegítheti valamelyest a gyógyulást, fontos azonban óvatosan bánni a gyógynövényes szerekkel, mivel kölcsönhatásba léphetnek más gyógyszerekkel, így nem mindenki számára biztonságosak. Különösen terhesség vagy valamilyen alapbetegség esetén ajánlott konzultálni egy egészségügyi szakemberrel, mielőtt alkalmaznánk ezeket.
Egy kis csípős paprika az orvost távol tartja?
Vannak, akik a csípősre esküsznek torokfájás esetén, sokan pedig ódzkodnak tőle, mert félnek, hogy csak ront a helyzeten. És bár egyes fűszerek segíthetnek a torokfájáson, de mások, például a chili, a csípős szószok és a szerecsendió súlyosbíthatják a gyulladást.
A fűszeres ételek számos egészségügyi előnnyel járhatnak, de csak akkor, ha valaki eleve egészséges, viszont torokfájás esetén nem ajánlottak. A csípős szószok és paprikák irritálhatják a torkot, mert fokozzák a nyálkatermelést és növelik a gyulladást ezen a területen. A Házipatika szerint átmenetileg ugyan érzéstelenítik a szájüreget és a garatot, így a szúró, kaparó, fájó érzés egy ideig megszűnik, a gyulladás viszont továbbra is fennmarad, a fájdalom pedig hamar visszatér.
Ennek oka a chilipaprikában található kapszaicin, ami a csípősségért felelős hatóanyag. Ez ingerli az orrban és az arcüregekben lévő idegvégződéseket és váltja ki a nyáktermelést. Az orrfolyás, amit csípős ételek fogyasztása után tapasztalunk, a szervezet védekező reakciója, amellyel megpróbálja kiüríteni az általa irritálónak érzékelt anyagot. Bár úgy tűnhet, hogy kitisztítja az arcüregeket, valójában ez csak átmeneti hatás. A plusz nyáktermelés olykor ronthat is az orrduguláson, különösen megfázás esetén.
A citromlé enyhíti a torokfájást?
Gyakori vélekedés, hogy a citrom szopogatása vagy citromlé fogyasztása segíthet a torokfájáson. Bár a citrom C-vitamin-tartalma támogathatja az immunrendszert, kevés bizonyíték van arra, hogy közvetlenül enyhítené a torokfájást. Sőt, a citrom savas természete egyes esetekben még tovább irritálhatja a torkot.
A citrom helyett érdemes változatosan fogyasztani C-vitaminban gazdag gyümölcsöket és zöldségeket az immunrendszer erősítésére, mint már említettük, például a paprikában is nagyon sok rejlik a vitaminból. Emellett a bőséges folyadékbevitel segíthet a torok nedvesen tartásában és a fájdalom csillapításában.
A forró italok súlyosbítják a torokfájást?
A közhiedelemmel ellentétben a forró italok, például a tea vagy a leves enyhíthetik a torokfájást. Ugyanis a meleg italok nyugtató hatásúak és csökkenthetik az irritációt. A meleg kezelések segíthetnek kitágítani az ereket, ami csökkenti a fájdalmat, javítja a vérkeringést az érintett területen és segít ellazítani az izmokat. A méz vagy citrom hozzáadása tovább fokozhatja a tea jótékony hatásait.
Túlzásba azért persze ne essünk, a túl forró italokat fontos kerülni, mivel ezek fokozhatják a torokirritációt. A legjobb, ha a folyadékot kissé hűlni hagyjuk fogyasztás előtt.
Ha hideget iszol, megfájdul a torkod?
Szinte mindenkivel előfordul gyerekkorában, hogy kivesz a hűtőből egy hideg üdítőt, tölt belőle egy nagy pohárral, anyukája pedig abban a pillanatban figyelmezteti, hogy lassan igyon, mert megfájdul a torka. De valóban lehet ilyen hatása a jeges italoknak?
Ugyan sokaknak lehet ilyen tapasztalata, a MedicalNewsToday szerint nincs tudományos bizonyíték, amely alátámasztaná ezt az aggodalmat.
Általánosságban a hidegterápia segíti az erek összehúzódását és csökkentheti a fájdalmat azáltal, hogy érzésteleníti az érintett területet. A hideg italok továbbá csökkenthetik a gyulladást és a duzzanatot is. Ugyanakkor a testhőmérséklet tartós csökkentése lassíthatja a gyógyulást és meghosszabbíthatja a felépülési időt. Ez a probléma azonban ritkán merül fel hideg italok fogyasztásakor.
A torokfertőtlenítő spray-k a leghatékonyabb kezelési módok?
Bár a torokfertőtlenítő spray-k átmeneti enyhülést nyújthatnak, mert csökkentik a fájdalmat, de nem feltétlenül ez a leghatékonyabb megoldás hosszú távon. Ezek a spray-k általában helyi érzéstelenítőket vagy fertőtlenítő szereket tartalmaznak, amelyek ideiglenesen csillapítják a fájdalmat és elpusztíthatják a baktériumokat, de nem szüntetik meg a torokfájás kiváltó okát. Ha a spray-k csak rövid ideig hoznak enyhülést, érdemes más módszereket is kipróbálni, például torokcukorkákat, gyógynövényes teákat vagy vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat.
Tegyünk a megelőzésért!
A téli hónapokban különösen fontos a betegségek megelőzése, aminek legjobb módja lehet
- a gyakori kézmosás szappannal,
- a gyakran érintett felületek (asztalok, pultok, játékok) fertőtlenítése,
- a megfelelő hidratálás,
- az egészséges, tápanyagokban gazdag étrend az immunrendszer erősítésére,
- az elegendő alvás,
- és a betegekkel való érintkezés kerülése.
Bár nincs védőoltás a megfázás ellen, de más vakcinák segíthetnek a hasonló tüneteket okozó légúti fertőzések megelőzésében. Ilyenek az influenza-, a koronavírus-, illetve a veszélyeztetettek számára ajánlott RSV-oltások.
Nyitókép forrása: AFP / DPA / Frank May
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
