A műemlékvédelmi rendszer szétverése nem Lázár János nevéhez köthető, de az örökségvédelemért felelős miniszterként ő is hozzátette a magáét. Az ízlés és kulturális érték másodlagos, szakmányban öntik újra betonból a várakat, rokoni beruházásoknak sokszor jár a kiemelt gazdasági jelentőség, műemlékvédelmi szempontok nélkül. Lechner Ödön egyik fő művére sem vár sok jó.
A Hitler elől menekülő tulajdonosok 1938-ben egy nemzetközi szélhámosra bízták Gustav Klimt Afrikai herceg című képét, aki aztán soha nem adta vissza azt. Azóta Magyarországon volt a jelenleg 6 milliárd forint értékű festmény, míg Lázár János minisztériuma ki nem engedte. Megdöbbentő részletek derülnek ki Alfred Weidinger osztrák művészettörténésznek a kép történetét felkutató tanulmányából.
Miután Lázár János minisztériuma kiengedett egy 15 millió eurós Klimt-képet, most jogszabályváltozást ígért, és azt is felvetette, ha kell a Szépművészeti Múzeumnak a kép, megvásárolhatja az állam.
Az építési és közlekedési miniszter állítja, a festmények közül, amelyek a videóin a háttérben voltak, van, amely már nem is az övé, más pedig nem is annyira drága, mint amilyennek látszik.
Bizonyítékok is vannak arra, hogy a magyar hatóságok engedték ki az országból a pótolhatatlan műkincset, Gustav Klimt festményét, amely ötven éve magyar tulajdonban volt. Az örökségvédelmi szakértőket megtéveszthették, pedig a kép magán viselte a bélyegzőt, amely a festő hagyatéki tárgyaira rákerült.
Óriási szenzációnak számított műkereskedelmi körökben, hogy Bécsben előkerült Gustav Klimt száz éve lappangó festménye. Ám találtunk arra utaló nyomokat, hogy a kép valójában Magyarországon volt korábban, és a műtárgyvédelmi hatóság tudta nélkül hagyta el az országot.
A Román Nemzeti Történeti Múzeum igazgatójának kell mennie a hollandiai betörés miatt. A román kormányfő nem érti, miért nem voltak a múzeumban biztonági őrök.
Már kétszáz éve húzódik egy eddig meddő vita a Görögországból a British Museumba került márványokkal kapcsolatban, de elképzelhető, hogy végre közelebb került a helyzet megoldása.
A pár polgári pert indított a műkincskereskedő ellen, de hiába.
Görögország a Parthenonból származó, jelenleg a British Museumban található Elgin-márványok visszaszolgáltatását követeli, a brit kormányfő hajthatatlan. Károly király egy görög zászlós nyakkendővel üzenhetett neki.
Huszonötezer festményt hagyott hátra a volt olasz elnök, amelyeknek csak a tárolása évi 800 ezer euróba kerül, miközben az egész, minőségtelen kollekció értéke legfeljebb 20 millió euró.
Az új tulajdonos több mint 85 millió fonttal szegényebb, de egy szép képpel boldogabb.
A régészek terrakotta figurákat – egyebek között egy delfinen utazó Erószt – találtak az eredetileg szübariszi görögök által alapított Paestum itáliai romvárosban, a műkincsek új betekintést nyújtanak az ókori város vallási életébe.
Egy amerikai sofőrnek sikerült a luxusautóját és egy több millió dolláros műkincset is összezúznia egyszerre.
Ari Santeri Kupsus finn műgyűjtő volt a finn köztársasági elnök személyes stylistja, vásároltak tőle ruhát szentpétervári maffiózók, szűk negyedszázaddal ezelőtt érkezett meg Magyarországra, ahol divattal, ingatlannal, kultúrával is foglalkozott. Finnként markáns véleménye van az orosz-ukrán háborúról. „Hasonló a történet, mint a finnországi téli háborúban. Az oroszok akkor is hazudtak. Putyin most négy nappal a háború előtt azt mondta, nem fogják megtámadni Ukrajnát", mondja Ari Santeri Kupsus. HVG-portré.
Összesítették az ukránok a múzeum kárait, miután visszafoglalták Herszont: az orosz katonák a műtárgyak nagyjából négyötödét vitték magukkal.
Az Alkotmánybíróság a demokratikus jogállam elveivel ellentétesnek minősített és megsemmisített egy 2019-es kormányrendeletet.
A nácik a holokauszt során legkevesebb 600 ezer műtárgytól fosztottak meg zsidókat, ezek nagy része végül az Egyesült Államokba került.
Hét egyházi témájú festményt is szeretnének visszakapni Oroszországtól a lengyelek, amiket még a szovjetek vittek el tőlük a második világháború idején. Korábban több tízezer másik műkincset is visszakértek, mindeddig hiába.
Vidéken a forintot pénzként funkcionáló tárgyak kezdték felváltani, és a tehetősebb rétegek is igyekeznek tárgyakba fektetni a megtakarított pénzüket. Közben az új rezsiszabályok miatt mindenki tart a gázszámlájától és egy régiségkereskedő már olyanról is hallott, aki könyveket vásárol tüzelőnek a télre, mert a fához szinte lehetetlen hozzájutni.
