Mária Terézia az asztalra csapott, az oroszok segítettek, a Szent Jobb hazatért
Így vált kiemelt egyházi és állami ünneppé augusztus 20.
A Hitler elől menekülő tulajdonosok 1938-ben egy nemzetközi szélhámosra bízták Gustav Klimt Afrikai herceg című képét, aki aztán soha nem adta vissza azt. Azóta Magyarországon volt a jelenleg 6 milliárd forint értékű festmény, míg Lázár János minisztériuma ki nem engedte. Megdöbbentő részletek derülnek ki Alfred Weidinger osztrák művészettörténésznek a kép történetét felkutató tanulmányából.
A HVG májusban megjelent cikkében derítette ki, hogy a Gustav Klimt osztrák festő Afrikai herceg című portréja a bécsi Wienerroither & Kohlbacher galéria állításával szemben nem egy osztrák magángyűjteményben tűnt fel, hanem Magyarországról vitték ki, ráadásul úgy, hogy nem Klimt-képre, hanem ismeretlen festő művére kértek kiviteli engedélyt.
A legfrissebb fejlemény a Der Standard értesülése szerint, hogy a Louvre Abu-Dzabi is érdeklődik az idén márciusban 15 millió euróért kínált festmény iránt. A kép forgalomképessége attól is függ, hogy a magyar állam milyen lépéseket tesz az ügyben, ám annak a belső vizsgálatnak, amelyet a Lázár János vezette minisztérium indított, egyelőre nincs eredménye.
A képet Ausztriában azonosító, Klimt-kutató művészettörténész, Alfred Weidinger most megírta a mű fordulatos történetét, ami itt olvasható el.
Így vált kiemelt egyházi és állami ünneppé augusztus 20.
A Trump és az európai vezetők találkozója utáni hívásban az is szóba jött, hogy Orbán szívesen fogadná az orosz és ukrán elnököket, hogy Budapesten tárgyaljanak a békéről.
Egy biztonsági őr nekihajtott a kocsijának Hatvanpusztán, de az őr autója borult fel.