Az építési és közlekedési miniszter állítja, a festmények közül, amelyek a videóin a háttérben voltak, van, amely már nem is az övé, más pedig nem is annyira drága, mint amilyennek látszik.
Miközben Lázár János arról beszél, hogy „személyesen teljes egészében elegem van a luxizásból”, a Vásárhelyiek a változásért Facebook-csoportban megnézték, hogy milyen értékes műtárgyak vannak a háttérben Lázárnak azokon a videóin, amelyeket a miniszter otthonában készítettek. A még áprilisban közzétett képeken a 24.hu mostanra tudott azonosítani több nagy értékű, illetve már elveszettnek hitt festményt.
A gyűjtemény egyik legérdekesebb darabja Vaszary Jánosnak a Tanulmány B.D. Úrhölgy képmásához című festménye, erről ugyanis évtizedek óta nem lehetett tudni, hol van. A legutolsó elérhető adat róla egy 1978-as monográfia volt, amely szerint Kovács Dezső műkincsgyűjtőé volt akkoriban. Az ő 2002-es halála után az örökösei tíz éven át pereskedtek egymással a hagyatékon, ez idő alatt ötszáz festményt ellopott valaki onnan, és ugyan az a festmény, amely most Lázár falán bukkant fel, nincs az ellopottak között, az nem világos, hogyan került ki a hagyatékból – mondta a portálnak Kovács egyik örököse.
A 24.hu-nak nyilatkozó művészettörténész azonosította a képeken Koszta József Kék szoknyás kislány című, 1916-os művét is, amelyet Koszta egyik csúcsművének tartanak – az ő legtöbb festményét 3-5 milliós kikiáltási árral hirdetik, 15-20 millióért is elkelhetnek –, és valószínűsítették azt is, hogy Emil Adam Kincsem (versenyló) című festménye is ott van, amelynek az utolsó ismert ára 8,5 millió forint volt.
Lázár úgy reagált minderre: „A megkeresésében érintett festmények beazonosítása pontatlan. Azok közül a képek közül, amelyeket jól azonosított be, van, amelyik már nincsen a tulajdonomban. A felsorolt alkotások becsült értéke rosszindulatúan túlárazott.”
Az, hogy túlárazta-e a cikk a festményeket, azért is fontos, mert az ötmillió forintnál nagyobb értékű ingóságokat kötelező a politikusok vagyonnyilatkozatában feltüntetni, márpedig Lázár a sajátjába csak annyit írt bele, hogy „műtárgyak, festmények, folyamatos adásvétel”.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
