Míg tavaly a használt, üres gázpalackok ára 2-3 ezer forint volt, ma már 9-12 ezerért alku nélkül elviszik, sőt sorban állnak érte. „Nekem is van 5-6 darab a garázsomban, amit megtartok és bárkivel beszélek, mindenki halmozza föl a gázpalackokat. Az emberek megtöltik és elteszik télire, így beszerezni is egyre nehezebb, gyakorlatilag valuta lett a gázpalack. Amolyan vihar előtti pörgést érzékelünk a használt termékek piacán, mert senki sem tudja, mit hoz a tél” – mondta a hvg.hu-nak Oláh Adrián, a középosztálynak értékesítő kiskunhalasi régiségkereskedő.

Kiskunhalason 7200 forintért töltik meg, Tataházán 5500 forintért, a teli gázpalack ára pedig olyan 20 ezer forint körül van, már ahol lehet vásárolni, mert megszólalónk a benzinkúton nem tudott töltöttet venni, csak akkor, ha ad helyette egy üreset és a töltés árát fizeti ki. Azok az emberek, akiknél idáig kettő volt és az egyiket használták a másik meg ott maradt cserének, most szintén betáraznak belőlük, mert a magyar háztartások nem a villanytűzhelyekre vannak berendezkedve vidéken.

Háztartási propán-bután (PB) gázpalackok a Prima Plus vállalkozás üzemanyagtöltő állomásán Kőbányán. 2022. májusában.

MTI / Róka László

Megszólalónknak egy régi műemlékház földszintjén van a boltja, 60-70 négyzetméter 5 konvektorral. Egész télen őrlángon égett a konvektor, jól felöltözött és olyan 10-12 fok volt, így fogyasztott havonta 116 köbmétert. „Lakásban lakom, de most kályhát veszek a családommal és szerzek régi, szocialista bútorokat olcsón, hogy azokkal tüzeljünk majd és ne csak a gázt használjuk”.

Az új rezsiár miatt a tüzelőanyag-keresésben is változás történt: mivel a tűzifa ára követi a gáz árát és beszerezni is egyre nehezebb, a kereskedő már több emberről is hallott, akik régi könyveket kezdtek el raktározni nagyrészt örökségből, hogy legyen mivel begyújtani a télen és ne fagyjanak meg a gyerekeik. Nem csak az alsó, de a középosztály rétegeiben is.

Ha hagyatékból válogatnak, a kereskedők mindig azokat viszik el elsőre, amiből gyorsan pénzt lehet csinálni és most a villanyrezsó, illetve a hősugárzó is ilyen termék lett, elszámolási egységgé vált. A sparhelt szintén, tavaly 10 ezer forintért alig lehetett eladni, most 30-40 ezerért elkapkodják őket. „Annyira felfoghatatlan a hétszeres gázáremelkedés, hogy vidéken mindenkinek utolsóítélet-hangulatot adott” – mondta Oláh Adrián.

Eladás helyett raktározás, pénz helyett barter

„Mi régiségesek most inkább bespájzolunk és nem adjuk el az igazán jó dolgokat, mert a tehetősebb réteg ezeket mindig meg tudja venni és a válság idején is vásárolni fognak. Egy pesti ismerősöm szerint két dolog fog menni, a szemét és az aukciós házak drága műtárgyai. Azaz a 100 forintos és a 10 milliós tételek, a többit kihívást lesz eladni, de én még próbálom a középosztályt célozni”. Jelenleg egyre többen szeretnének pénz helyett barterezéssel fizetni, mondjuk a forintban a kereskedő sem bízik. Illetve arra számít, hogy a télen rengeteg ember kezdi el eladni az értékeit, hogy legyen pénze a villany- és gázszámlára. Olyan termékek is vannak, amiket igyekeznek maguknál tartani a családok, például az arany vagy a herendi porcelán, mert arról tudják, hogy értékes. „Mindenki izgul, nekem már olyan gondolatom is volt, hogy dollárban fogok vásárolni, hátha úgy jobban hozzájutok az értékes tárgyakhoz” – mesélte a kiskunhalasi kereskedő.

Régiségbolt. Képünk illusztráció

MTI / Nagy Zoltán

Az arany mellett a válság miatt az ezüstnek is fölment az ára, egy évvel ezelőtt még 100 forint volt grammja, ma 250 és nem is adják el az emberek. Az 1947-es Kossuth 5 forintost egy évvel ezelőtt 900 forintért lehetett értékesíteni, most 2000 forintot is adnak darabjáért az ezüsttartalma miatt. A középkategóriás festmény- és a könyvpiac ugyanakkor nagyon gyenge, az emberek nem a bizonytalan értékű műtárgyakba fektetik a pénzüket, hanem kézzel fogható dolgokba. A használt autóknál ez annyira érzékelhető, hogy egyes autótípusoknál a tulajdonosokat előbb-utóbb elkezdik ostromolni a vevők, miközben nem is akarják eladni, nincs hirdetés az autón.

A régi üvegpalackok gyűjtése szintén pörög, egy hónapja 310 ezer forintért vett a kereskedő egy gyűjtőtől több darab régi üvegpalackot, mert az üveggyűjtés a középosztály hobbija, így érzékelhető összegekért lehet őket eladni. Illetve a katonai témáknál (fegyverek, kitüntetések) érzékel még befektetési kedvet, itt is duplájára ugrottak az árak egy év alatt. A régi pénznek és a militariának mindig fölfelé megy az ára, mert ez az előkelőbb rétegek hobbija volt régen és most is.

Mi a helyzet az arannyal és az ékszerekkel?

Bár az arany most nem annyira jelenik meg a régiségeseknél, az eddig bekerült tárgyak árai szárnyalnak. Mivel a felsőbb rétegek inkább ezekbe fektetik a pénzüket, 1 éves távlatban 31 százalékkal drágultak a használt luxusórák, de olyanok is vannak, amelyeknek megduplázódott az ára. Ezt a Subdial50 indexből lehet tudni, amelyet az 50 legkeresettebb luxusóra másodpiaci árából számolnak. „Az elhúzódó pandémia, az infláció és a háború hatására számos kereskedelmi szektorban visszaesést figyelhettünk meg, ugyanakkor a hosszútávú befektetések terén, így a nemesfém ékszerek, briliánsokkal ékített befektetési ékszerek, műtárgyak, valamint a befektetési célú aranytömbök iránt megugrott a kereslet. Nálunk a tavalyi évhez képest 25 százalékkal növekedett a használt luxusórák értékesítése, de ez nem csak itthoni trend, a piac külföldön is szárnyal” – mondta el a hvg.hu-nak Szongoth Gergely, a BÁV óra- és ékszerszakértője.

A befektetői kedv növekedését igazolja maga a Subdial50 index is, hiszen ezek a márkás órák jelentősen, bőven infláció felett növelték az érétküket. Egy uncia színarany ára 55 százalékkal ér többet, mint öt évvel ezelőtt, egy luxus minőségű Rolex óráért pedig, a 2015-ös árhoz képest, 60 százalékkal többet kell fizetni. A pandémia előtt még egy-egy óraaukciónál azt tapasztalták, hogy az 1-2 millió forintnál húzódik a lélektani határ, azaz maximum ennyiért voltak hajlandóak az emberek luxusórát venni, de rövid idő alatt ez az érték elérte a 3–5 millió forintot, de nem ritka a 10 millió forint fölötti eladás sem.

Szongoth Gergely

BÁV

Kicsit ez is olyan, mint a használtautók piaca. A svájci óragyártókat megviselte a pandémia, az alapanyag és a szállítmányozási problémák miatt itt is volt, hogy leálltak a gyárak. Az újraindult termelés már várólistákkal dolgozik, azonnal csak a használt órákhoz tudnak hozzájutni a vevők, de itt is meglehetősen korlátozott a kínálat. Mindemellett az infláció szintén pörgeti az eladásokat, sokan keresnek menekülőeszközt a megtakarításaiknak, ennek köszönhetően új és új órarekordok születtek az utóbbi évben. Ha az eladási adatokat nézzük, akkor a legfelső, befektetési óra kategóriában a Rolex, Hublot és a Patek Philippe darabokért fizettek a legtöbbet. Egy Rolex GMT-Master II. karóra 16,8 millió forinttal tartja jelenleg az órarekordot. Emellett azonban többek között a Vacheron Constantin, Breitling, Omega, Tag Hauer vagy a női óráknál a Cartier és Bulgari ikonikus darabjai is népszerűek.

A márkás órák másik előnye, hogy az aranybefektetéssel szemben, minden nap használhatóak, férfiaknál ez gyakorlatilag az első számú kiegészítő. Az árveréseken a húszas éveikben járó fiataloktól az idősekig minden keresőképes korosztály képviselteti magát. A fiatalabb generáció a pandémia idején az online aukciók alatt lépett be a piacra, számukra az óra az első lépés a műtárgybefektetések felé. Bár a legtöbb vásárló hosszú távra tervez, az áremelkedéseket látva – főleg az Y-generációba tartozóknál – gyakran előfordul, hogy néhány év után eladják a karórájukat, és egy újat vesznek maguknak, akár folyamatosan magasabb ár- és minőségi kategóriára cserélve a meglévőt. De az is gyakori, hogy egyre több darabbal bővítik a gyűjteményüket, és időnként megválnak egy-egy megunt darabtól egy másik reményében. Persze a befektetési kedv az aranytömb iránt sem csökkent, az idei forgalom az első félévben meghaladta náluk az egymilliárd forintot, mert mindkét befektetési forma ára folyamatos emelkedésben van.