Három friss miniszterelnöki üzenet tette igazán érdekessé és aktuálissá a Kopint-Tárki szokásos, negyedévente frissített prognózisát. Egyrészt Orbán Viktor a magas jegybanki alapkamattal indokolta a kormányzati kamattámogatással folyósítandó, olcsó hiteleket. „Erre nem lenne szükség, ha a Varga Mihály vezette jegybank csökkentené az alapkamatot, mert akkor a vállalkozások a piacról is olcsó hitelhez jutnának” – fejtegette az Economx podcastjában.
Bár Varga Mihály alig több mint fél éve vette át Matolcsy Györgytől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) irányítását, a jelek szerint lejárt vele szemben a türelmi idő. Orbán Viktor korábban Matolcsy Györgynek is többször beszólt, hogy az indokoltnál magasabban tartja az alapkamatot, de az MNB monetáris tanácsa hajthatatlanul azt az álláspontot képviselte, hogy a gazdasági növekedést a legjobban az árstabilitás elérésével tudja segíteni. Ez pedig még nem következett be. A miniszterelnöki intelmen felbátorodva Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt nyilatkozta kedden a portfolio.hu-nak, hogy a jegybanki kamatcsökkentéshez immár adottak a feltételek. Erre a forint árfolyama látványosan gyengülni kezdett az euróval szemben.
Az euró bevezetésére vonatkozó kérdésre a miniszterelnök azzal reagált: „az én terítékemen biztos nem lesz”, mivel az EU szerinte a dezintegráció szakaszában van, „éppen most rázódik szét”, ezért ő nem szeretné a mostaninál szorosabban összekötni Magyarország sorsát vele. Pedig a másik kezével több évtizedre ezt teszi, amennyiben az Európai Tanács 150 milliárd eurós keretösszegű védelmi beruházási programjához (európai biztonsági cselekvési eszköz, angol rövidítéssel SAFE) csatlakozni kíván: 16,2 milliárd eurós uniós hitelből folytatná a fegyverkezést. A programot az Unió kötvénykibocsátásból finanszírozza. „Ez nem csupán pénzügyi eszköz; politikai elkötelezettség a biztonságosabb, képzettebb és egységesebb Európa mellett” – hangsúlyozta az illetékes uniós biztos, Andrius Kubilius.
A SAFE-et „az adósságunió felé tett lépésként” értékelte Gulácsi Gábor, a Világgazdasági Kutatóintézet keddi konferenciáján; bemutatva, hogy a hitelkeretet 2026 és 2030 között lehetne igénybe venni, tízéves türelmi idővel – amikor csak a kamatokat kell fizetni, a törlesztés utána kezdődne – a futamidő pedig legfeljebb 45 év. „Ez a magyar gazdaságtörténet második legnagyobb eladósodási akciója, a jelenlegi adósságállomány tíz százaléka, illetve a jelenlegi GDP nyolc százaléka” – jellemezte a kutató, akinek Sodródás egy szakadék felé? című műhelytanulmánya történetesen a Kopint-Tárkinál jelent meg.
Nagy Márton
Fazekas István
A harmadik új keletű miniszterelnöki felvetés szerint a repülőrajt megtörtént, csak nem januárban, hanem július 1-jén. Ő ezúttal a vállalkozásoknak felajánlott fix háromszázalékos hitelt, az első otthon megvásárlására kreált háromszázalékos hitelprogramot, a családi adókedvezmény 50 százalékos növelését, a háromgyerekes anyák adómentességét tekintette annak, szerinte „ezek a programok függetlenül a makrogazdasági számok kedvezőtlen mivoltától mind áttörést jelentenek”. Januárban még más értelmezést adott a repülőrajtnak. „Az év végén – mármint 2024 utolsó hónapjaiban – 3,6-3,9 százalék körüli növekedés lesz már. Megindultunk, repülőrajt, utazósebesség, aztán sprint. Megvan az energia a magyar gazdaságban, hogy fantasztikus év legyen 2025” – jelentette ki január 24-én az állami rádióban.
Elmaradt a repülőrajt
„A repülőrajtot a július–augusztusi adatok sem támasztják alá. Az ipar zsugorodása folytatódott, az ágazat termelése augusztusban 7,3 százalékkal maradt el az előző évitől. A kiskereskedelmi forgalom 1,7, illetve 1,9 százalékkal bővült csupán, lassabban, mint egy évvel ezelőtt. A külkereskedelemben nincs változás, minimális élénkülés csupán az építőiparban látszik” – sorolta a legutóbbi adatokat Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
A miniszterelnök és famulusa kamatcsökkentést szorgalmazó nyilatkozatai ellenére a Kopint-Tárki a jegybanki kamatpálya várható esélyeit is árnyaltan ítéli meg.
Az alapkamat csökkentési ciklusát tavaly októberben az újraéledő inflációs nyomás és a forint gyors gyengülése akasztotta meg. Ezek közül az infláció emelkedésének veszélye továbbra is fennáll, ami a jegybankot óvatosságra készteti
– állítja az elemzés, hozzátéve azonban, hogy „a lényegében 3 éve stagnáló magyar gazdaság helyzete felvetheti a monetáris lazítás javaslatát, ez azonban az inflációs veszély miatt – különösen a választás évében – kockázatosnak ítélhető”.
Az idei év átlagában 4,7 százalékos inflációt vár a Kopint-Tárki, és 2025 végéig valószínűnek tartja a jelenlegi jegybanki kamatkondíciók fennmaradását. Utóbbi esetben a forint is viszonylag stabil maradna. „Amennyiben nem történik valamilyen nemzetközi pénzpiaci sokk, akkor az éves átlagos euróárfolyam 400 forint alatt lesz. A tendenciák alapján azonban nem zárható ki, hogy 2026 folyamán az árfolyam ismét 400 forint közelébe, sőt akár a fölé emelkedik” – állítja az elemzés, kiszűrve a prognózisból a nemzetgazdasági miniszter árfolyamrontó megszólalásait.
Bezzeg a bolgárok
Miközben Orbán Viktor határozottan elutasítja az euró átvételét, Bulgária jövő január 1-jén belép az euróövezetbe. „A bolgár gazdaság hosszú utat tett meg idáig, amely során sokszor önmagát gáncsolta saját intézményi hátterén keresztül (korrupció, közpénzek nem hatékony felhasználása), de a pandémia is hátráltatta a bevezetést. Jelenleg azonban kiegyensúlyozott növekedési pályát látunk, a közép-kelet-európai térség leggyorsabb második negyedéves növekedését érte el, mintegy 3,4 százalékot (…) A háztartások készülnek az euró bevezetésére, és jelentősen megnövekedett a fogyasztási és jelzáloghitelek iránti kereslet, mivel a hitelek egy részét már eleve euróban lehet felvenni jóval alacsonyabb kamatozás mellett, illetve a még bolgár levában kiadott hitelek is át lesznek konvertálva egy kedvezőbb konstrukcióra. (…) A bolgár kormány is haszonélvezője a Helyreállítási Alapból (RRF) történő támogatásoknak, s a források lehívását felgyorsították az utóbbi időben, így akár a keret 90 százalékát is fel tudják majd használni. Az eurózónába való belépés stabil makrogazdasági egyensúlyt követel meg, amit Bulgária most teljesít, hiszen az euró bevezetése konszenzusos nemzeti cél volt, azonban erősen kérdéses, hogy a gyenge és félrehajlásokra hajlamos intézményrendszer vajon képes lesz-e megbirkózni a kihívásokkal” – ad kitekintést a Kopint-Tárki igazgatósági tagja, Nagy Katalin.
Euró és forint
Fazekas István
Magyarországnak az EU-val fenntartott kapcsolatai sérülékenységére a költségvetési elemzése során utal az elemzés, amelyben Palócz Éva vezetésével a teljes stáb közreműködött. „Az uniós programokból származó bevétel a tervezett 2250 milliárddal szemben az első nyolc hónapban pontosan 500 milliárd forintot tett ki” – jelezték a lemaradást. Emellett a választások elé időzített többletkiadások is közrejátszanak abban, hogy az államháztartás hiánya jóval meghaladja majd a törvényben rögzített, a hazai össztermékhez viszonyítva 3,7 százalékos mértéket. Ezt a kormány előbb 4,1, majd szeptemberben 4,5 százalékra emelte. A kutatói kalkulációt a vártnál jóval szerényebb gazdasági növekedés, ám jóval nagyobb infláció egyaránt nehezíti.
A költségvetési törvény 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,2 százalékos fogyasztói árindexszel és 4 százalékos GDP-deflátorral számolt
– idézi fel a Kopint-Tárki (a deflátor az áremelkedés GDP-t növelő hatását iktatja ki). „Ezzel szemben a GDP-növekedés prognózisunk szerint 0,4 százalék lesz, az infláció pedig 4,6-4,8 százalékra várható, ami 5,5-6 százalék körüli GDP-deflátort feltételez. Mindezek alapján a GDP 2025-ben (86-87 ezermilliárd forint) ezermilliárd forinttal lehet alacsonyabb a tervezettnél.”
Mi lesz a büdzsével?
Mivel a költségvetés tényleges bevételeit és kiadásait összegző pénzforgalmi mérleg hiányát a kormány 4123 milliárd forintról 4774 milliárdra emelte, az e módszertan szerint számolt deficit a hazai össztermék 5,5 százaléka körül alakulhat. A más statisztikai elszámolás szerinti uniós hiánymutató azonban a 4,5-5 százalékos sávban maradhat, de „nagyfokú bizonytalanság mellett”. Jövőre mindez megismétlődhet. A 2026-os költségvetési törvény 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulált, a Kopint-Tárki 2,5 százalékot vár, ebből következően az ideihez hasonló hiánnyal számol. „Az idei év végére az államadósság 67 ezermilliárd forint körüli szintre emelkedhet, ami 87 ezermilliárd forintos GDP-vel számolva 76 százalékos GDP-arányos adósságrátát eredményezhet” – summázzák a kutatók, hozzátéve:
hacsak az év utolsó napjaiban nem történik valamiféle adatszépítő célzatú pénzügyi manőver a jegybank és a kormány között, mint tavaly decemberben.
A magyar gazdaság külső környezete várhatóan nem változik meg jelentősen. A világkereskedelemben enyhe lanyhulás valószínűsíthető. Az USA-ban a tavalyi 2,8 százalékos növekedés az idén 1,8 százalékra, jövőre 1,5 százalékra mérséklődhet. Az euróövezet növekedése idén 1 százalék körül lehet. Viszont az új EU-tagállamok többsége sikerrel állította növekedési pályára a gazdaságát, így a régióban átlagosan 2,2 százalékos növekedésre lehet számítani; az inflációs nyomás nem múlt el, de enyhült – összegzi az elemzés.
A régiós képből változatlanul lefelé lóg ki a magyar gazdaság. Növekedése legfeljebb szimbolikus lehet, alig érzékelhető mértékű, a beruházások változatlanul zsugorodnak, a mezőgazdaság kibocsátása hatalmasat zuhan, az iparé tovább mérséklődik, a munkanélküliség 4,5 százalékon stagnál. Mindeközben a keresetek vásárlóereje 4,2 százalékkal bővülhet, ez is közrejátszik abban, hogy a háztartások fogyasztása 3,1 százalék körüli ütemben nőhet idén. Vagyis a gazdaságot a fogyasztás menti meg a visszaeséstől – amit a miniszterelnök Economxnek adott interjúja tesz igazán izgalmassá. Orbán Viktor azt nyilatkozta ugyanis: öngyilkos politikának tartja, ha egy ország a fogyasztásra akarja építeni a gazdasági növekedését.
