Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
A parlament Gazdasági bizottságában indította a keddi munkáját Nagy Márton, majd azzal a lendülettel a Költségvetési bizottsághoz ment tovább. A nemzetgazdasági miniszter, aki jövő tavasztól majd a gazdasági megatárcát vezetheti majd, azt jósolta, hogy jövőre 4 százalék körüli növekedést fogunk elérni – más kérdés, hogy ezt mondta már 2024-re is, aztán mégis valahol 1 százalék körül vagy az alatt lesz a végleges növekedési szám.
Hogy nem akart idén beindulni a növekedés, azt azzal magyarázta: a német gazdaság gyenge, úgyhogy a külső kereslet sem jó, miközben a belső kereslet már helyreáll. A német kormányt nagyon sokat szidta, mint akik szerinte a magyar gazdaság mostani gyengélkedéséért felelősek – de odaszúrt azért a franciáknak is, amikor arról beszélt, hogy aki csak Magyarországon mozog, az nem láthatja, hogy például Párizs mennyire veszélyes hely lett mostanra. „Az emberek nem érzik, hogy ez a kormány, amit a politika folytat, bizalmat és biztonságot is okoz” – mondta.
Nagy Márton meghallgatása a parlament gazdasági és költségvetési bizottságaiban 2024. december 10.
Veres Viktor
Arról is beszélt, hogy az inflációban már „nincs semmi látnivaló” – a friss mutatót félórával az első meghallgatása előtt adta ki a KSH, e szerint 3,7 százalékos az átlagos áremelkedés, amely valóban az MNB 2-4 százalék közti toleranciasávjában van.
A GDP egy távoli dolog, a lakosság számára az a fontos, hogy a bér mennyi – mondta a miniszter. A cél az, hogy a reálbér 4-5 százalékkal nőjön, vagyis ennyivel legyen a béremelés az infláció fölött. A béreket viszont csak akkor lehet emelni, ha a gazdaság nő, mert akkor tudják a cégek miből kigazdálkodni a fizetésemeléseket.
„Az, hogy a lakosságnál van pénz, a közép- és felső rétegben, látszik”
– mondta a miniszter. A következő hónapokban, 2025 elején rengeteg olyan pénz szabadul fel, amely most még prémium magyar állampapírban van, a kormány célja az, hogy ezeket amikor elköltik, akkor pörgesse a gazdaságot. A szegényebbek pénzügyeit pedig az tudja segíteni, ha a minimálbért emelik.
Arról is beszélt, hogy a gazdaságot úgy lehet még segíteni, ha több fiatal áll munkába, mert
„a fiatalok túl későn kezdenek el dolgozni, és nem azért, mert nem akarnák őket alkalmazni”.
Nagy Márton meghallgatása a parlament költségvetési bizottságában
Veres Viktor
Arról, hogy az árstop sok szakértői vélemény szerint is növelte az inflációt (hiszen az összes többi termék árát emelhették a kereskedők, hogy visszajöjjön a kiesett bevétel, ráadásul ellátási káosz is lett), a miniszter azt mondta, szerinte ez szakmailag nem helyes megállapítás. Azt pedig, hogy az MNB is úgy értékeli, hogy az árstop növelte az inflációt, annyival kommentálta: „A Matolcsy György és énközöttem lévő konfliktus magyaráz ilyen dolgokat”. Erről később azt mondta, hogy ez egy szakmai konfliktusból személyes konfliktussá vált, Varga Mihályt viszont, aki jövő tavasztól jegybankelnök lesz, szakmailag tiszteli.
Amikor pedig arról kérdezték, hogy mennyire érte meg a jármű- és az akkumulátorgyártásra feltenni a magyar gazdaság jövőjét, miközben most épp ez a két szektor teljesít gyatrán, azt válaszolta:
„Hagyjuk már, ez tényleg károgás, egy komoly közgazdász nem kezd el ilyeneket magyarázni egy kétéves hupli miatt.”
A parlamentben ülő ellenzéki képviselők mellett megemlítette Magyar Pétert is: arról beszélt, nem lehet csak úgy azzal kampányolnia a Tisza Párt vezetőjének, hogy majd EU-pénzeket fog idehozni.
„Az nem úgy működik, hogy odamész és elhozod. Az első feltétel a migráció, majd a gyerekvédelem, a rezsivédelem” – sorolta. – „Azzal kampányolni, hogy akkor az a pénz így meg úgy… akkor írjuk le, mi az ára!”
