Nőügyekkel foglalkozom!
“Nőügyekkel nem foglalkozom!”-mondta Orbán Viktor 2017-ben viccelődve a washingtoni (női) nagykövet leváltásán. Pedig az, hogy a magyar kormány szisztematikusan elzárkózik számos, a nők jogait és egyenlőségét érintő kérdéstől egyáltalán nem vicces. A családon belüli erőszak, a diszkrimináció a munkahelyen, vagy a reproduktív egészség mind olyan témák, amik magyar nők millióit érintik, mégis alig hallunk róluk a politikában. Közben, az Európai Unió kész nagyobb lépéseket tenni a nők jogaiért mint valaha, a kérdés csak az, Magyarország is vele tart-e? Indul a HVG360 új, a nők helyzetével foglalkozó sorozata: Nőügyekkel foglalkozom!
Az Európai Unióban alapvetés a nők és a férfiak egyenlősége (ezt a magyar Alaptörvény is kimondja), vagyis nem történhetne meg, hogy egy nő a neme miatt nem kapja meg ugyanazokat a lehetőségeket és védelmet, mint a férfiak. Márpedig Magyarországon gyakran más a helyzet, a statisztikák szerint is sok olyan terület van, ahol a nők rendszeresen hátrányos elbírálásban részesülnek. A nők magyarországi helyzete is bekerült abba az emberi jogi jelentésbe , amelyet az Európai Bizottság még 2019-ben készített, és úgy tűnik, az akkor észlelt problémákra azóta sem sikerült megoldást találni.
Miért nehéz mérni a diszkriminációt?
Nehéz a szakértőknek, amikor a nemek közötti egyenlőség mértékét kalkulálják. A nemek közötti bérszakadék esetében a társadalomkutatók túlnyomó többsége egyetért abban, hogy a nők kizárólag a nemük miatt kevesebbet keresnek a férfiaknál. Ám a számokat megkérdőjelezik a szkeptikusok, akik szerint azoknak semmi köze a nemekhez, egyszerűen arról van szó, hogy a nők más döntéseket hoznak, például a karrierről vagy a családról.
Statisztikus berkekben ezt kihagyott változók miatt fellépő torzításként emlegetik. Ezt úgy kell érteni, hogy nehéz szétválasztani a különböző tényezők, például a neveltetés, az eltérő viselkedésnormák, társadalmi konvenciók stb. szerepét például abban, hogy a nők kevesebbet keresnek. Ez megnehezíti annak meghatározását is, mennyire befolyásolja ezt az, hogy nők. A világ számos országában csináltak olyan kísérleteket, ahol ugyanarra az önéletrajzra egyszer férfi, egyszer női nevet írtak, és így küldték el a potenciális munkáltatóknak. A nők rendszerint kevesebbszer kaptak ajánlatot, kisebb bérrel.
Az, hogy nem pontosan tudni, mi a nemi hovatartozás ok-okozati hatása ezekben az esetekben, nem azt jelenti, hogy nincs is probléma. A statisztikák egybehangzó konklúziója: Magyarországon a nők számos területen nem érik el ugyanazt, mint a férfiak.
A "genderezés" áldozatai az EU-ban: önabortusz katéterrel, erőszak és elítélt nőjogi aktivisták
Az Európai Parlament nőjogi bizottsága képviselőit is sokkolta, amikor európai nőjogi szakértők és aktivisták beszámoltak a nők helyzetéről egyes EU-s országokban. A szakértői meghallgatáson sok példát hoztak fel arra, hogy politikusok vagy szélsőjobboldali csoportok a nők jogait védő embereket "gendermániás, nyugatról irányított, abortuszpárti perverzeknek" próbálják beállítani.
