ENSZ: Naponta 140 nőt és lányt öl meg a partnere vagy egy közeli családtagja

Egy friss jelentés szerint ugyan a gyilkosság áldozatai között több a férfi, a nőkre és a lányokra még mindig aránytalanul nagyobb veszély leselkedik az otthonukban.

  • MTI/hvg.hu MTI/hvg.hu
ENSZ: Naponta 140 nőt és lányt öl meg a partnere vagy egy közeli családtagja

A nőkre a leghalálosabb veszély az otthonukban leselkedik: az ENSZ Nőszervezetének (UN Women) és a világszervezet Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) hétfőn közzétett jelentése szerint tavaly naponta világszerte 140 nőt és lányt ölt meg a partnere vagy valamelyik közeli családtagja.

Tavaly megközelítőleg 51 100 nő és lány haláláért volt felelős a partnere vagy közeli családtagja, ami emelkedést mutat a 2022-es adathoz képest, akkor 48 800-ra tették az ilyen esetek számát. A növekedés azonban nagyrészt a hatékonyabb adatszolgáltatásnak tudható be – mutattak rá a jelentés szerzői.

A világ minden térségét érinti a probléma, de a legtöbb esetet – 21 700-at – afrikai országokból jelentették, ahol a 100 ezer főre jutó áldozatok száma is a legmagasabb, 2,9 volt. Észak- és Dél-Amerikában a 100 ezer főre kalkulált szám szintén elég magas, 1,6, Óceániában pedig 1,5 volt. Alacsonyabb számokat tapasztaltak Ázsiában (0,8) és Európában (0,6).

A jelentés szerint Észak- és Dél-Amerikában és Európában a nők elleni szándékos gyilkosságok nagy részét a partnerük követte el otthon. A férfiak sérelmére elkövetett gyilkosságok ezzel szemben jellemzően nem az áldozatok otthonában vagy magánszférájában történnek.

„Bár gyilkosság áldozatává nagyrészt továbbra is férfiak válnak, a nőkre és a lányokra még mindig aránytalanul nagyobb veszély leselkedik az otthonukban” – emelték ki a jelentésben.

Tavaly összesen mintegy 85 ezer nőt és lányt gyilkoltak meg világszerte. Az esetek 60 százalékában volt közeli hozzátartozó az elkövető.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?