Az európai nők többet szoronganak, mint a férfiak; a depresszió, a kiégés folyamatosan sújtja őket. A mentális problémák mögött gyakran nem csupán biológia és személyes nehézségek állnak, hanem elégtelen társadalmi struktúrák, nemi egyenlőtlenségek – figyelmeztet egy friss európai jelentés.
Hogy a nőügyekkel nem foglalkozó Magyarországon van-e értelme a nőnapnak, az jó kérdés, de az egynapos odafigyelésnek biztosan nincs. Legyen a nőnap csak a kezdet ahhoz, hogy a következő generációk nőtagjainak már ne úgy kelljen felnőniük, ahogy az eddigieknek. Ha így lesz, harminc-negyven év múlva mind jobb országban fogunk élni – igen, a férfiak is.
Egyre kevésbé vet jó fényt a nőkre, ha romantikus pillanataikból gyártanak tartalmat a közösségi médiára. Úgy tűnik, a párkapcsolat önmagában már nem igazolja a nőiességet, kevésbé tekintenek rá az emberek eredményként, és inkább az tölti el büszkeséggel a nőket, ha egyedülállók. Miből fakad ez, és mennyire igaz Magyarországon? Mit jelent, hogy már a heteroszexualitás is politkai kinyilatkoztatás? Hogyan kapcsolódik ehhez az incel mozgalom? Szakértőkkel beszélgettünk.
A Fidesz még macsóságában sem képes önazonos lenni, ezt mutatják a párt körüli tragikus női sorsok.
Illiberális rendszereket akkor lehet leváltani, ha a nőket is sikerül mobilizálni ellenük. Ezt a Fidesz el akarja kerülni – mondja Pető Andrea történész, aki Balázs Zsuzsanna újságíróval írt könyvet Orbán Viktor nőügyei címmel. A nők a NER vesztesei, mégis elterjedt nézet, hogy a Fideszt ők tartják hatalomban, a Tisza Párttal szemben pedig bizalmatlanok. Mi a magyarázat? Mi az a konzervatív ajánlat, amit – jobb híján – sok magyar nő elfogad?
Felelőssége van, kedves Kocsis Máté, abban, hogy az önt hallgató, esetleg példaként tekintő magyar férfiak mit látnak, hogyan kell és lehet beszélni a magyar nőkkel – Martini Noémi, a Kokett című hírlevél szerzőjének válasza a Fidesz frakcióvezetőjének. (Borítóképünkön kettejük párbeszéde Tusnádfürdőn).
A közbeszédet mostanában Donald Trump amerikai elnök vámháborúja uralja Indiában, de nemrég volt az egyik fontos helyi ünnep, a raksábandhan, a testvérek napja, amikor a nők, a lányok egy karkötőt, úgynevezett rákhít adnak öccseiknek, bátyjaiknak, akik ezt ajándékkal, finomsággal viszonozzák. Ez a szokás a szeretet kifejezése, annak megerősítése, hogy a nők számíthatnak fivéreik védelmére, ha úgy adódik.
Az arány némiképp javult a Ringier Hungary szócikkszerkesztő maratonjának köszönhetően, ahol elszánt önkéntesek sora gépelt azért, hogy több nőről olvashassunk az internetes lexikonban.
Hozzátette, ember nem olthat ki emberéletet.
Szexizmus, nőgyűlölet, fizikai és verbális erőszak, egyenlőtlen fizetés, tisztelet hiánya, alulértékelés a szponzorok és a sajtó körében, elnyomó hatalmi struktúrák – csak néhány, ám gyakran elhangzott kifejezés, amelyet egy pódiumbeszélgetésen lehetett hallani az Európai Parlamentben. A téma: Nők a sportban.
A kisgyerekkortól belénk ivódott nemi sztereotípiák jelentősen kihatnak a nők szakmaválasztására és munkaerőpiaci lehetőségeire. Magyarországon a többség még mindig a nők feladatának tekinti a gyereknevelést és az otthoni teendők ellátását, ezt erősítik a szülőktől, a pedagógusoktól, sőt sok esetben a kortársaktól kapott visszajelzések is. Csernus Fannival, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szakértőjével egy friss kutatásuk kapcsán beszélgettünk arról, milyen hátrányos megkülönböztetés éri a lányokat az oktatási rendszerben, és mik a legfontosabb lépések a káros sztereotípiák felszámolásához.
Amikor a nők egyenlőségéről beszélünk, nemcsak az ezt biztosító jogszabályok és intézmények fontosak, hanem az is, hogy egy társadalomban mit gondolnak erről. Az EUrologus elemzése látlelet arról, hogy mennyire maradt le a magyarok szemléletmódja a szomszédságukban élő osztrákokétól.
Magyarország az EU tagállamaihoz hasonlóan papíron elkötelezett a nők egyenlőségének biztosítása mellett. A valóságban a magyar nők rendkívül sok területen vannak hátrányos helyzetben a férfiakhoz képest, legyen szó karrierről, egészségügyi ellátásról vagy arról, milyen eséllyel válnak családon belüli erőszak áldozatává. Alábbi cikkel indul az EUrológus Nőügyekkel foglalkozom! című sorozata.
Az atlatl volt a kulcsa a nemek közötti egyenlőségnek az őskorban.
Az esetet rögzítette egy térfigyelő kamera is, a nyilvánosságra került videó pedig komoly közfelháborodást keltett országszerte.
Ferenc pápa az elmúlt években olyan megosztó témákban nyilvánult meg, mint az egyházon belüli szexuális bántalmazás, a nacionalista populizmus, a nők szerepe, a szexuális kisebbségek kérdése, vagy a klímaváltozás ügye – nem meglepő, hogy személye könnyen politikai fénytörésbe kerül. Szerzőnk reménye szerint a katolikus egyházfő szuverén önállósága budapesti látogatásakor is lemossa majd a színről a különféle elvárásokat és ellenérzéseket.
A nők érdekképviseleti aránya még az Európai Unióban is csak harminc százalék körüli – a genderharcban (és családvédelemben) élen járó Magyarországon ez az arány még a 14 százalékot sem éri el.
Ha nem teszünk valamit, 2023 lesz az az év, amikor a nők elhagyják az internetet – írja a Wired magazin brit kiadása, miután összesítette azon felmérések adatait, melyek a nők internetes életét vizsgálják.
Ma Magyarországon bármilyen, nemi szerepekről, arányokról szóló megszólalás indulatokat vált ki, konfliktusokat generál és hideg félelmet kelt. Mert ez a politikai cél és eszköz. Vélemény.
