Donald Trump: Lebombázott az USA három iráni atomlétesítményt
Az amerikai elnök békekötésre szólította fel a teheráni vezetést, ellenkező esetben sokkal nagyobb támadást helyezett kilátásba.
Az élet olyan területein is alulreprezentáltak a nők, amelyekről elsőre nem is gondolnánk. Bár Magyarországon ez nem újdonság, hiszen például a kutatói és mérnöki pályákon is mindössze harminc százalékos a nők aránya, amivel az utolsók között kullogunk az Európai Unióban. De van egy olyan terület, ahol a láthatatlanságuk még markánsabb: az internet legnagyobb közösségi enciklopédiáján, a Wikipédián.
Ugyanis a magyar nyelvű Wikipédia szócikkeinek mindössze 15,6 százaléka szól nőkről. Ez nemcsak az online tudástár egyensúlyát borítja fel, hanem hozzájárul a nők társadalmi megítélésének torzulásához is, hiszen amit nem látunk, amiről nem olvasunk, olyan, mintha nem is létezne.
Ezen próbált változtatni az első budapesti EqualVoice Edit-a-thon, azaz Wikipédia-szerkesztőmaraton nagyjából harminc résztvevője. A Ringier Hungary kezdeményezésére újságírók, szerkesztők, civil aktivisták és a Wikimédia Magyarország Egyesület önkéntesei gyűltek össze, hogy közösen bővítsék a maradandót alkotó nőkről szóló magyar nyelvű szócikkek számát.
A HVG is képviseltette magát az eseményen támogató partnerként és íróként is, így néggyel biztosan nőni fog a szócikkek száma, de a Ringier összefoglalója szerint a többiek is kivették a részüket a munkából, aminek köszönhetően több tucat új személyről találhatunk majd magyar nyelvű Wiki-oldalt. És ez még csak a kezdet: a szervezők elmondása alapján a májusi maraton egyfajta tesztalkalom volt, a tanulságokat levonva a jövőben is folytatódik majd a szerkesztés és cikkgyártás, szóval azoknak sem kell aggódniuk, akik lemaradtak a mostani eseményről.
A helyszínen gyorstalpalót is tartottak a Wikimédia képviselői, így a résztvevők megtanulhatták, hogyan lehet új szócikket írni, vagy meglévőket frissíteni és bővíteni. A szervezők különösen azokat a nőket állították fókuszba, akik a tudomány, kultúra, sport vagy közélet területén maradandót alkottak, mégis méltatlanul kevés figyelmet kaptak. A szerkesztésre javasolt nevek között szerepeltek például:
- Réz Anna egyetemi adjunktus, filozófus,
- Raboczky Judit kortárs szobrász,
- Simonyi Erzsébet állatorvos,
- Pottyondy Edina influenszer,
- Szendrei Ágnes matematikus,
- Biacsi Bernadett paralimpikon,
- Budai Lotti író, történész
és sokan mások, akiknek történetei eddig jobbára kimaradtak az internet legnagyobb lexikonjából.
EDIT-A-THON
Ringier Hungary
Bár a résztvevők nem távoztak üres kézzel, egy sötétkék kulacsot kaptak a munkájukért, alapvetően önkéntes alapon gyártották a szócikkeket. A Wikipédia szerkesztése egyébként is önkéntesek munkáján alapul – világszinten azonban még mindig mindössze 9 százaléknyi nő vesz részt ebben a folyamatban. A kezdeményezés ezen az arányon is javított.
A programot Svájcban 2017 óta évente kétszer rendezik meg, most pedig Budapesten is elindult a Ringier Hungary médiacég szervezésében, a helyszínt pedig idén a budapesti Goethe Intézet adta. A maraton célja, hogy csökkentse a nemek közötti reprezentációs különbségeket a médiában – és most már az online tudásmegosztásban is. Az eseményhez bárki csatlakozhatott, függetlenül attól, hogy kezdőként vagy már tapasztalt szerkesztőként érkezett. A budapesti eseménnyel párhuzamosan három svájci városban, Zürichben, Davosban és Churban is összegyűltek aznap az önkéntes szócikkszerkesztők, és néhány perce egyesültek is a csapatok egy videóhívás keretében.
Az új szócikkek a Wikipédia működésének megfelelően a szerkesztőbizottsági ellenőrzés után kerülhetnek ki az oldalra némi átfutási idő után.
A nyitókép forrása: Ringier Hungary
