Kampós András szerint az Eötvös József Gimnáziumban nem tolják bele egy présbe a diákokat: aki vágtatni akar, vágtathat, de fontos, hogy a gyerek merjen játszani.
Dóra Dalma szociális munkás, kulturális szociológus, a Láthatatlan Tanoda szakmai vezetője. Az oktatási egyenlőségért tevékenykedő józsefvárosi szervezet élén azért dolgozik, hogy csökkenjenek a társadalmi igazságtalanságok, és minőségi oktatásban részesülhessenek a roma gyerekek is. Meggyőződése, hogy a társadalom mobilizációja szempontjából kulcsfontosságú a hátrányos helyzetű gyerekek minőségi oktatása és az, hogy az iskolakezdéstől az érettségiig, vagy azon is túl vezető úton legyen, aki fogja a kezét és támogatja azt, aki a többiekhez képest hátrányokkal indul. Hartyányi Orsolya közgazdász, turizmus- és vendéglátás-irányításból, hosszabb nemzetközi karrier után 2023-ban lett a Wolt Magyarország ügyvezetője. A cég irányítását egy jelentős növekedés hihetetlenül izgalmas-mozgalmas időszakában vette át. Munkatársai szakértelme mellett innovatív szemléletét és remek kapcsolatteremtési képességét dicsérik, neki pedig meggyőződése, hogy a társadalom számára visszaadni nemcsak kötelesség, de óriási lehetőség is, amiből az üzleti szereplők is csak profitálhatnak. Kettejüket a Bridge Budapest Árnyékprogramja kötötte össze azzal a céllal, hogy hidat képezzenek az üzleti és civil szféra között. A program során látszólag két távoli terület vezetői kapcsolódnak és inspirálódnak egymás vezetői tudásából, dilemmáiból és tapasztalataiból.
A gimnáziumok rangsorában évről évre változik a sorrend, egy dolog viszont állandó: évek óta ugyanazon szempontok és módszertan alapján állítjuk össze százas listánkat. A kialakult végeredmény fontos képet mutathat a szülőknek és gyerekeknek az iskolaválasztáshoz. De fontos, hogy jól olvassuk.
Több korábban vizsgált intézményben pedig már utóellenőrzés is történt.
A rangsort idén a budapesti Eötvös József Gimnázium vezeti, dobogós az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziuma és a tavalyi győztes, a Fazekas Mihály Gimnázium. Az élbolyban csak apró változások vannak, de a százas listára összesen 14 új intézmény került fel.
Az egyik órán celebekről tanulnak a diákok.
Egy terápiás kutyákkal gyerekeket támogató alapítvány vezetője, egy kreatív műhelyeket tartó jelmeztervező, Rea, a viselettörténeti öltöztetős baba kitalálója (soha látványosabban nem lehetett törit tanulni), egy trendelemzéseken alapuló technológiai elemző cég tulajdonosa és a KreaTour-box, vagyis egy oktatóvideóval megtámogatott, az otthoni varrástanuláshoz szükséges valamennyi eszközt (beleértve a répatáskát is) kitalálója – azt gondolnánk ez így összesen legalább egy hattagú csapat. Pedig nem, összesen ketten vannak: Földi Andrea, a KreaTour egyszemélyes vezetője, alapítója és munkatársa és Gémesi Rita, az amerikai Gartner vállalat magyarországi képviseletét ellátó i-Tango Kft. partnere. Kettejüket a Bridge Budapest Árnyékprogramja kötötte össze azzal a céllal, hogy hidat képezzenek az üzleti és civil szféra között. A program során látszólag két távoli terület vezetői kapcsolódnak és inspirálódnak egymás vezetői tudásából, dilemmáiból és tapasztalataiból.
Sportlövészet, alternatív gimnázium és a másságot is elfogadó óvoda – ezt láthatták a II. kerületben az EU-tagállamok oktatási szakpolitikusai, amikor Magyarországon jártak.
Csak ha a tanuló vagy a szülő kéri „a bizonyítványosztás ünnepélyes jellegének megőrzése céljából”.
Egy iskolában a tanárokat figyelmeztették, hogy ellenőrzések lehetnek, míg egy budapesti intézményben a szülőknek szóltak.
Szerintük diszkriminatív, hogy nem idegen nyelvként tanulták a románt. Ez azóta változott, jövőre végez az első olyan évfolyam, amely az érettségi vizsgán már román társaiktól eltérő tételsort kapott.
Csak jöjjenek már azok az uniós pénzek.
A bírónő szerint már neki kínos, hogy haza kell küldenie a Corvinus korábbi megbízott rektorát.
De csak az elsős tanulók szüleit kérdezik.
A legelőkelőbb helyen a Semmelweis Egyetem végzett.
A fiatalok azt írták, a pedagógusnak is köszönhető, hogy büszkén vallhatják magukat kölcseysnek, ami ma a küzdelem és a kitartás jelképe lett.
Az állami vizsgát, vagyis az érettségit jelentő bizonyítvány kivételével 2025 őszétől áttérne a kormány a papíralapú óvodai és iskolai bizonyítványokról a digitális változatra. Az ötlet nem új, sőt. Egy év csúszás van, mivel már most is így kellene lennie.
Az elmúlt hat évben több mint húsz alapítványi és magániskola nyílt, de így is kevés a hely.
Tiltani vagy engedni a használatot? Egy amerikai kutatás meglepő eredményt hozott az okostelefonok iskolai használatáról.
Az OpenAI egy pénzügyi bejelentés során közölt egy érdekes adatot, amely rávilágít arra, milyen fontos szerepe lehet a mesterséges intelligenciának az oktatásban.
