Hamarosan visszajárnak az államnak azok a laptopok, amelyeket három éve a kampányban osztottak szét a diákok között. De ki fogja a visszaadást lebonyolítani? Egyáltalán mit lehet még kezdeni ezekkel a gépekkel? Érnek bármit? És volt-e ennek az egésznek értelme?
Az oktatási digitalizáció zászlóshajó-projektjének nevezte Maruzsa Zoltán államtitkár 2022 elején, hogy 55 ezer laptopot osztanak ki az iskolásoknak.
A Covid-lezárások és a távoktatás ekkorra ugyan már bőven véget ért, de a 1168 település 3570 iskolájában tanuló kilencedikeseknek kiosztott számítógépek átadásakor, nem sokkal a parlamenti választások előtt a kormánypárti politikusok sorra villoghattak a laptoposztó szerepében. A diákok mellett 55 ezer tanár is kapott gépet, és tízezret az iskoláknak is juttattak. A programban valamennyi állami, egyházi, nemzetiségi önkormányzati és alapítványi iskola részt vehetett.
A gépeket ugyanakkor a diákok csak kölcsönbe („ingyenes, személyes használatra”) kapták a tanulmányaik lezártáig. A szülők szerződésben vállalták, hogy az utolsó tanév végén visszaadják, illetve felmerült, hogy – értékcsökkenéssel – esetleg majd meg is lehet vásárolni azokat.
A szerződés szerint „a diák az eszközt a rendeltetésszerű használattal együtt járó elhasználódástól (használati kopások és apró esztétikai hibák) eltekintve mindenfajta hibától és hiánytól mentes állapotában köteles visszaadni. Az eszköz visszaadásáról jegyzőkönyv készül, melynek egyik példányát a gondviselő kapja.”
Az akkori 9. évfolyamosok pár hét múlva kezdik az érettségi időszakot, hamarosan búcsúznak a középiskolától, így igencsak aktuálissá vált a laptopok visszaszolgáltatása, ám az általunk megkérdezett szülők és diákok egyelőre nem tudják, mit is kell csinálni majd a gépekkel, sőt az iskolákba sem jutott el sokkal több információ.
A magyar mesterségesintelligencia-szuverenitás irreális, a kis országok szűk szakterületi MI-fejlesztésekben lehetnek sikeresek. A kormány most már mintha tényleg komolyan venné az MI-t, de a politikai klíma (bevándorlásellenesség, keresztény fundamentalizmus, elszigetelődés az EU-tól) aligha kedvez egy alapjaiban nemzetközi iparág fejlesztésének. Ahogy a kormánystruktúra instabilitása sem.
Váczi Eszter elmondta: énekesi keresetéből nem nyújthatott volna ilyen lehetőséget a gyerekeinek.
