Lesújtó véleményt fogalmaztak meg a magyarok az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem, a szociális ellátások, a közutak minőségéről – derül a Policy Solutions kutatásából, amely a közszolgáltatások megítéléséről készült. A felmérés szerint a magyarok relatív többsége, 43 százaléka úgy véli, egy kormányváltás után javulna a közszolgáltatások színvonala.
A közmédiát, a közoktatást, a szociális ellátórendszert, az egészségügyet és az utak állapotát tartják a magyarok a legrosszabbul működő közszolgáltatásoknak, utóbbi kettőt a magyarok több mint fele nagyon rossznak vagy rossznak tartja – derül ki a Policy Solutions Mérlegen az állam című friss kutatásából.
A kutatóintézet három évvel ezelőtti eredményeihez képest a közoktatás helyzete romlott a legtöbbet a magyarok szemében (10 ponttal nőtt az elégedetlenek aránya), de az egészségügy (8 pont), a szociális ellátórendszer (7 pont) és a közmédia (8 pont) megítélése is érdemben romlott.
A megkérdezettek az energiaszolgáltatással, a katasztrófavédelemmel és a tűzoltósággal, a szemétszállítással és hulladékgazdálkodással, a vízüggyel, valamint a szennyvízkezeléssel voltak a legelégedettebbek. Ugyanezek a közszolgáltatások szerepeltek a lista első öt helyén három évvel ezelőtt is, de a sorrendben történtek változások. Az energiaszolgáltatás minősége 2022-ben még csak az ötödik helyre volt elég, idén már az élre tört.
Teljes megosztottság látszik a felsőoktatás és a közösségi közlekedés megítélésében, mindkét esetben nagyjából egyharmados az elégedettek, illetve az elégedetlenek aránya és ugyanennyien adtak semleges választ.
Nem meglepő, hogy a kormánypárti szavazók jellemzően jobbnak ítélték a közszolgáltatások színvonalát, mint az ellenzéki pártok támogatói, a Tisza esetében mindössze hat olyan terület van, amelyet legalább 20 százalék megfelelő színvonalúnak tart. Míg a tiszások által leginkább pozitívan értékelt közszolgáltatás – az energiaszolgáltatás – sem éri el a 30 százalékot, addig a kormánypártiaknál a leginkább rossznak értékelt területek – közegészségügy és utak állapota – esetében is a 40 százalékot meghaladja azok aránya, akik inkább jónak tartják az adott szolgáltatások színvonalát.
Az oktatás terén a megkérdezettek a kevés jó pedagógust, az elöregedő pedagógustársadalmat és a tanárhiányt, valamint a tananyag mennyiségét tartják a legnagyobb problémának. Érdekesség, hogy 69 százalék gondolja úgy, az önkormányzatok jobb gazdái lennének az oktatási intézményeknek, mint amilyen az állam jelenleg. Majdnem ugyanennyien értenének egyet a CEU magyarországi működését ellehetetlenítő intézkedések megszüntetésével is.
Hosszúak a várólisták, nincs elég egészségügyi dolgozó, kevés a jó egészségügyi szakember – ez zavarja a leginkább a magyarokat az állami egészségügyben, de sokan kiemelték a kórházak rossz infrastrukturális állapotát is. A megkérdezettek 85 százaléka egyetértett azzal a javaslattal, hogy ha az állami egészségügy nem tud egy beteget rövid időn belül ellátni, akkor a társadalombiztosításnak fizetnie kellene a magánegészségügyi ellátást. Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek 70 százaléka látja úgy, hogy az állami egészségügy elhanyagolása hozzájárul a magánszolgáltatók térnyeréséhez.
A közlekedési fejlesztések közül az utak minőségének javítását, a vasúti pályák állapotának javítását, valamint a vasúti és buszos közlekedés összehangolását támogatnák a legtöbben, de nem örvend nagy népszerűségnek a kormány pályaudvar-felújítási terve. Ennek értelmében Budapest és több vidéki nagyváros vasútállomásét és környékét 99 évre magánkézbe adnák azzal a céllal, hogy külső tőkét vonjanak be az ingatlanfejlesztések felgyorsítására – a javaslattal a Policy Solutions kutatása szerint 74 százalék nem ért egyet és mindössze 16 százalék a támogatók aránya.
Kifejezetten megosztottak voltak a megkérdezettek a gyermekvédelem kérdésében: míg egyharmaduk inkább jónak ítéli meg a terület helyzetét, addig 35 százalékuk negatív véleményen van, szintén egyharmaduk szerint pedig se nem jó, se nem rossz az ágazat minősége. A kegyelmi botrány ellenére a kormánypárti szavazók kétharmada szerint jól vagy nagyon jól működik a gyermekvédelmi rendszer, ezzel szemben a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció támogatóinak abszolút többsége szerint azonnali lépéseket kell tenni a terület fejlesztésére.
Arra a kérdésre, hogy egy kormányváltás milyen változást hozna a közszolgáltatások működésében és színvonalában, a magyarok relatív többsége (43 százalék) válaszolta, hogy javulna a helyzet. Negyedük, számít romlásra és szintén negyedük véli úgy, hogy minőségi változást egy kormányváltás sem hozna. Érdekesség, hogy még a Fidesz-szavazók között is 16 százalék gondolja úgy, egy másik kormány jobban el tudná végezni a közfeladatokat, és a Tisza-szimpatizánsok között is akadnak, akik szerint rosszabb lenne a helyzet egy kormányváltást követően.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.
