Az orosz parlamenti képviselők felszólították a kormányt, léptessen életbe súlyos gazdasági és pénzügyi szankciókat Lettország ellen, amely a napokban törvényt hozott arról, hogy néhány éves átállás után a középiskolákban a lett lesz a kötelező tannyelv, és csupán néhány tárgyat lehet oroszul tanítatni.
Az ellenzéki pártok túlnyomó részt egyetértenek a szülők kritikus véleményével.
A lett elnök jóváhagyta, hogy a kisebbségi, azaz orosz iskolákban lett nyelvű legyen az oktatás. Az oroszok csak az orosz nyelv és irodalmat, valamint a "kultúrájukkal és a történelemükkel összefüggő" tárgyakat tanulhatják anyanyelvükön.
Új nyelvtanárt kaptak egy finn általános iskola diákjai, Eliast, a humanoid robotot, aki hatalmas türelemmel ismétli meg a feladatokat, soha nem hozza feszélyező helyzetbe a diákokat, ha kérdezni akarnak valamint és még táncolni is tud.
Gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni - szól a TED szlogenje. Cikksorozatunkban a neves nemzetközi konferenciasorozat emlékezetes, elgondolkodtató és megérintő előadásai közül szemlézünk újabb hármat.
Egy kezdetleges, konzervatív, jóléti rezsim kialakulásának vagyunk tanúi, amelynek alapvetése az egyenlőtlenségek elfogadása. A társadalmat rossz állapotában "fagyasztotta be" az Orbán-kormány, és túl nagy volt az ár, amit az emberek többsége fizetett ezért. Az oktatási rendszerben most sem zárkóznak fel a szegények, de arra a problémahalmazra, ami most jön, senki sem készült fel. Az Orbán-kormány társadalompolitikájának hatásáról beszélgettünk Kovách Imre és Czibere Ibolya szociológusokkal.
A legfrissebb francia adatok szerint 2011 és 2015 között 13 százalékkal csökkent azoknak a fiataloknak az aránya, akik bármiféle végzettség, érettségi vagy szakmunkás bizonyítvány nélkül estek ki az oktatási rendszerből. Még mindig kb. 100 ezer francia fiatalról van szó, de a lemorzsolódás csökken, mint ahogy általában az OECD országokban.
Egy friss kutatás szerint a szülők 92,3 százaléka szerint az elmúlt 8 évben romlott az oktatás színvonala Magyarországon. Az állami intézményekből a szülők kétharmada kimenekítené a gyermekét, ha tehetné.
Miközben alig több mint két évtizede egy valamirevaló környezetvédelmi víziót felvázoló és a saját alkalmazottait egészségmegőrző programokkal segítő vállalat már felelősnek számított, manapság a CSR-piacon csak fantáziadúsabb kezdeményezésekkel lehet labdába rúgni.
Karácsony, Vona, Szél: bármelyikük jobb iskolát csinál, mint az, aki nem mert vitázni.
Oktatási vitát szervezett a miniszterelnök-jelölteknek a Független Diákparlament. Meghívták Orbán Viktort is, de a kormányfő nem ment el. Hétfő este így Karácsony Gergely, Szél Bernadett és Vona Gábor vitázott egymással. Szakpolitikai érdek- és értékütköztetés történt úgy a Gödör Klubban, hogy egyszer sem hangzott el olyan agyonhasznált kormányzati toposz, mint a migráns vagy Soros.
Ha tisztában lennének az oktatási célokkal, sokkal motiváltabbak lennének a tanulásra, és jobb teljesítményt érnének el a diákok – állítja Steklács János, az ELTE tanszékvezetője, aki szerint számos példa van arra, hogy lehet ezt elérni. Úgy véli, el kellene felejteni a kronológikus irodalomtanítást, az évtizedek óta rögzült kötelező olvasmányokat, inkább az olvasás megszerettetésére kellene koncentrálni. És ha ehhez kortárs irodalom, vagy a Kispál és borz kell, hát azzal. Interjú.
Lassan lejár a magánkiadók által kínált tankönyvek engedélye, és az érintettek nem tudják, mi vár rájuk. A problémát fokozza az új alaptanterv bevezetése. Irányváltásra azonban a NER egyik büszkeségében, az erőből átvitt tankönyves államosításban remény sincs. Magyar kiadók inkább külföldön kamatoztatják tudásukat.
Az Orbán-kormány oktatáspolitikájába lassan mindenki – az oktatás szereplői, a szülők, szakszervezetek is – beletörődött, pedig az katasztrofális változásokat hozott – állítja Radó Péter.
Az egyház iskolafenntartói szerepét nézte az ÁSZ, a majdnem 3 milliárd adóforintból óvodákat, iskolákat működtető egyház a nyilvánosság felé nem számolt el a jogszabályok szerint a közpénzekkel.
Alig fejleszti a gyerekek képességeit, nincs egyénre szabott oktatás, van viszont értelmetlen magolás – több mint tízezer szülő véleményezte a magyar iskolát.
Oktatáspolitikájukról kérdezik a szegedi tanárok a térség országgyűlési képviselőjelöltjeiket, a fideszesek nem lesznek ott.
Magyarországon már az oktatási rendszer is arra nevel, hogy egy fiatalnak ne legyenek kérdései, azt szeretik, aki nem beszél, nem lát, nem hall, csak teszi a dolgát.
A digitális pedagógia nem a kütyükről vagy a sávszélességről szól, sokkal inkább egy új tanítási szemléletet takar – állítja az évek óta ilyen módszerrel dolgozó Prievara Tibor és Nádori Gergely. Erre azért is szükség van, mert szerintük a diákok számára a mai iskola teljesen érdektelen. Mit változtathat ezen egy digitális tanóra? Miért tévhit, hogy minden mai gyerek digitális írástudó? És miért nem elég, ha a tanárok okos appok segítségével tanítanak?
