Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A Reuters exkluzív információi szerint a döntés megszületett, de csak valamikor szeptember végén jelentik be hivatalosan. Az időzítés annál is érdekesebb, mert hamarosan Iszlámábádba érkezik Mike Pompeo külügyminiszter és Joseph Dunford vezérkari főnök. Meg akarnak ismerkedni Imran Khannal, Pakisztán új miniszterelnökével. Aki krikett világbajnokból lett a 200 milliós ország politikai vezetője. Imran Khan jó kapcsolatot ápol az iszlamista erőkkel, köztük a tálibokkal is. Nyíltan bírálta az USA afganisztáni háborúját és azt a kommandós akciót, mely Oszama bin Laden meggyilkolásához vezetett. (2011-ben Washingtonban élőben közvetítették a Fehér Házban az első számú terrorista megölését. Az amerikai kommandós akcióról a pakisztáni szövetségest elmulasztották értesíteni. Ők tudták, hogy miért.)
Imran Khan most a hadsereg és az iszlamista erők támogatásával került hatalomra. Washingtonban még jól emlékeznek arra, hogy a tálib harcosokat Pakisztánban képezték ki a hadsereg titkosszolgálatának tisztjei. De hát ezt épp Amerika kérte tőlük, mert zajlott a háború Afganisztánban a Szovjetunió ellen a nyolcvanas években. Háború most is zajlik Afganisztánban - csak épp az amerikaiak és szövetségeseik a tálibok ellen küzdenek. 17 éve eredménytelenül. Épp most érkezett az új parancsnok Kabulba. Scott Miller tábornok sem tehet csodákat. Vesztésre állunk - ismerte el korábban Jim Mattis hadügyminiszter Afganisztánban. Az amerikai tábornokok épp azért dühösek nagyon Pakisztánra, mert hátországot nyújt a táliboknak, akikkel szemben az amerikaiak által támogatott polgári kormány csak gyenge ellenállást képes tanúsítani.
Az USA 2001 óta 33 milliárd dolláros támogatást nyújtott Pakisztánnak. Ebből 14 milliárd volt a terrorelhárításra fordítható összeg. Eredmény: zéró. A pénz egy részét lenyúlta a közismerten korrupt katonai elit. A másik részét arra fordították, hogy dzsihád harcosokat képeztek ki Indiával szemben. Kasmírban és másutt számos terrorakciót hajtottak végre Indiában. Kabulban megpróbálták felrobbantani India nagykövetségét. Közben pedig a tálib harcosok fáradalmaikat Pakisztánban pihenték ki. Ezt elégelték meg most Washingtonban, ahol Trump elnök Jim Mattis hadügyminiszterre bízta a döntést. A Reuters szerint Mattis nem ad pénzt Pakisztánnak.
Az új miniszterelnöknek pedig nagy szüksége lenne minden dollárra. Az államkincstár a csőd szélén. Imran Khan dönthet: az IMF-hez fordul vagy Pekinghez. Mike Pompeo külügyminiszter figyelmeztette az új pakisztáni miniszterelnököt, eszébe se jusson az trükk, hogy kölcsönt kér a Nemzetközi Valutaalaptól, hogy azután abból fizesse vissza a kínai kölcsönök részleteit. Nekünk van a legnagyobb szavunk az IMF-ben és figyelünk- üzente Mike Pompeo külügyminiszter az új pakisztáni vezetésnek. Amely ezek után aligha borul amerikai barátai nyakába Iszlámábádban. De hát a két vonakodó szövetséges eléggé egymásra van utalva: Washington korlátozni kívánja Kína befolyását. Pakisztánnak pedig pénz kell, hiszen az új miniszterelnök jobb életet ígért Pakisztán 200 millió polgárának. Csak azt nem árulta el, hogy mindezt miből kívánja megvalósítani.
