Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az Európai Központi Bank (EKB) már 2016-ban érzékelte, hogy hiba volt e hatalmas értékű címlet forgalomba hozatala. Az akkor született elvi döntés szerint 2018 végére tervezték az ötszázasok kibocsátásának leállítását. Az EKB legújabb közleménye szerint 2019 január végén az eurózóna 19 jegybankja közül 17 nem ad ki többé ötszázasokat. Két kivétel van, a német és az osztrák nemzeti bank, amely április végéig még kibocsát ötszázas bankókat. A hivatalos megfogalmazás szerint „…a harmonikus átmenet érdekében”. E mögött az áll, hogy az eurózóna legnagyobb és gazdaságilag vezető tagállamában, Németországban, még mindig nagyon sokan ragaszkodnak a készpénzhez, miközben sok más országban a papírbankók forgalma rohamosan csökken, a modern, digitális technika terjedése miatt. Egyébként a matracban tartott vagyonok őrzőinek nincs okuk az aggodalomra: az ötszázasok továbbra is érvényes fizetőeszközök, és a jövőben is időkorlát nélkül beválthatók kisebb címletekre.
Jelenleg a forgalomban lévő euróbankjegyeknek csupán 2,4 százaléka ötszázas, de az értékük az összes forgalomban lévő eurókészpénz 20 százalékát teszi ki.
Egyébként például Belgiumban vagy Franciaországban már a kétszáz, sőt a százeurós bankókat is sok kis bolt gyanúsnak tekintette, és közölték a vásárlókkal: 50 eurósnál nagyobb címletű bankjegyet nem fogadnak el. Persze ezekben az országokban a kártyás fizetés már régóta uralkodó a kiskereskedelmi forgalomban. (via Nouvelobs, AFP)
