A Polt Péter-féle Legfőbb Ügylészségtől várja, hogy adjon igazat abban, ami a kiperelt dokumentumokból kiderül: törvénytelen, hogy a svájci, és nem a magyar jog az irányadó a paksi bővítés szerződésében.
Mártha Imre szerint nemzetközi politikai okai is lehettek a szerződés öt évvel ezelőtti villámgyors megkötésének.
Hét fejezet teljesen, egy részlegesen titkos.
Kitakarták, hogy kellene-e fizetnünk az oroszoknak, ha a kormány eláll a szerződéstől, bár ez nem sérti a bírósági ítéletet.
Akár három évet is késhet a beruházás.
A nyertes cég az úgynevezett felvonulási épületek kivitelezését intézi majd.
Íme egy jellemző rész az ítéletből: méltányolva a Roszatom üzleti érdekének nagyfokú sérelmét, a bíróság kitakartatta a szerződéses árra vonatkozó passzusokat, miközben megjegyezte, hogy maga az ár ebből a szövegből nem is derül ki, mivel az csak utal a szerződés mellékletére. Amit persze végképp nem ismerhetünk meg.
Fegyveres biztonsági őrként korábbi fizetésük sokszorosát vihetik haza.
A Paks II. beruházásért felelős Süli János miniszter stábja lépéseket tett egy olyan megoldás felé, ami biztosítaná azt, hogy az új atomerőmű alapozást megelőző munkái már azelőtt elkezdődhessenek, hogy a hatóságok engedélyezték volna az új blokkok építését.
A leállás okairól semmit nem tudni, így azt sem, mennyi ideig tartott.
Az uniós vizsgálatok elhúzódása miatt csúszik a Paks 2 beruházás, de csak jó tervekkel, alapos hatósági vizsgálat után szabad az építkezést elkezdeni – mondta Süli János tárca nélküli miniszter a Hír TV egyik műsorában.
Egy egészségbiztosítási pályázatban vázolták föl, hány alkalmazottra kötnék meg a csomagot évente.
Aszódi Attila paksi bővítésért felelős államtitkár január 15-én távozott, azóta most szólalt meg először. A válásról nem árult el sokat, de elismerte, voltak súrlódások. Azt is, hogy figyelni kell a Duna nyáron produkált példátlanul alacsony vízállására, de a projektnek ez nem okoz gondot, az uniós jogi huzavonák miatt azonban a mi tagadás, késésben vannak.
Másodszor is elhalasztották az ítélethirdetést a paksi szerződés adatainak nyilvánosságáért indított perben.
Aligha lesz meg idén a létesítési engedély.
Volt tiltó határozat és népszavazás is korábban, de nem ezek miatt nem épül. Hanem mert a vállalkozó visszalépett.
Sok ország vezetője kapott újévi üdvözletet Oroszországtól, köztük Fehéroroszország, Abházia, Törökország és az USA mellett hazánk is. Akik nem kaptak: Ukrajna, Franciaország, Észak-Korea. És még sokan mások.
Három nappal karácsony előtt környezetvédelmi engedélyt kapott a Madocsára tervezett kavicsbánya, amely ellen a nyáron helyi népszavazást tartottak. A lakók 93 százaléka voksolt a bánya ellen, nemrég végül a helyi rendelet is megszületett, ami tiltja a bánya létesítését a falu területén. A helyiek elbizonytalanodtak, most akkor mégis jöhet a bánya?
A PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft. tőkeemelésére 25 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány – derül ki a mai Magyar Közlönyből.
Egy éven belül indulhat az érdemi munka.
