szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az irányítástechnikára vonatkozó több mint 100 milliárd forintos tenderből kiszorultak az oroszok.

Nyugati beszállítót szerezne a magyar kormány az új paksi blokkok irányítástechnikai rendszerére, ez azonban a Direkt 36 információi szerint a projekt kezdete óta éles konfliktust okozott a megrendelő magyar fél és a bővítést végző oroszok között.

Az irányítástechnikai rendszer folyamatos méréseket végez, ezek alapján pedig automatikus beavatkozásokat hajt végre, vagy az atomerőmű személyzetét figyelmezteti ezekre. A tendert nyár elején írták ki, a magyar kormánynak pedig azért is érdeke, hogy nyugati cégeket is bevonjanak a paksi bővítési projektbe, mert ez feltétele az EU-s jóváhagyásnak is, de kiberbiztonsági szempontból is jobban garantálhatná az idegen informatikai behatolások elleni védelmet egy nyugati beszállító.

A feltehetően több mint 100 milliárdos beszerzésre július végén három konzorcium jelentkezett, ezek között azonban nem volt ott a Roszatom saját irányítástechnikát gyártó cége, a versenyből pedig augusztus végén kizárták azt a konzorciumot, amelynek egy orosz tulajdonú cég is tagja volt: a brit Rolls-Royce a cseh Skoda JS nevű céggel közösen pályázott, utóbbi tulajdonosa pedig a Gazprom orosz állami vállalat egyik leánycége. 

Jelenleg így a két másik jelentkező maradt versenyben. Az egyik a francia Framatome és a német Siemens alkotta csoport, amely a jelenlegi paksi blokkokhoz is adta az irányítástechnika egy részét, rajtuk kívül egy dél-korai konzorcium esélyes még, amelynek egyik tagja az atomerőműveket is építő koreai KEPCO leányvállalata.

A pályázatok árajánlatokat egyelőre nem tartalmaznak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Domány András Itthon

Nem sérti az Alaptörvényt egyes paksi iratok eltitkolása

Négy év után utasította el az Alkotmánybíróság Szél Bernadett független képviselő – 2015-ben még az LMP társelnöke – panaszát: nem sértette meg az Alaptörvényt a bíróság, amikor elfogadta, hogy a paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos ütemterveket („term sheet”-eket) a cég nem adta ki a képviselőnőnek.