Klímaharc előtt: Orbán mellélőhet a Mátrai Erőmű átalakításával

Kovács Gábor

4 perc

2020.01.06. 10:00

A kormány azt reméli, hogy a Mészáros Lőrinctől visszavásárolt visontai szénerőmű gázüzeművé alakítására rengeteg pénzt kaphat majd az Unió klímavédelmi programjából, miközben a következő évtizedben nem új gáztüzelésű erőművekre lenne szükség, hanem a meglévők jobb kihasználására.

Az előző évtized végére a közvélemény és a politika felismerte és elfogadta a klímaváltozás jelentette fenyegetést, a 2020-as évek pedig már az ellenlépésekről fognak szólni. Legalábbis Európában biztosan: az unió eurómilliárdokból állítja át gazdaságát környezetbarát üzemmódra.

Eközben a magyar állam megveszi Mészáros Lőrinc cégétől a második legnagyobb hazai energiatermelő, a széntüzelésű Mátrai Erőmű többségi részesedését, és gázüzeműre alakítja át – részben EU-pénzből. A szénerőművek leállítása elkerülhetetlen, a mátrai már rövid távon sem működtethető nyereségesen, és hacsak nem lesz váratlan technológiai áttörés a szén-dioxid tárolásában, ez így is marad.

A gázüzemre való átszerelés azonban nem feltétlenül jó ötlet. Különösen úgy, hogy a jelek szerint az állam finanszírozná – mondja Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) főmunkatársa.

A gázerőművek termelése rugalmasan szabályozható, így képesek kiegyenlíteni a fogyasztási csúcsok és hullámvölgyek energiaigénye közötti különbségeket. Ma elsősorban ezért van rájuk szükség. A következő évtizedben azonban ezt a szerepet az energiatároló megoldások vehetik át. Magyarországnak ezért nem új gáztüzelésű erőművek létesítésére, hanem inkább a meglévők kihasználására kellene koncentrálnia.

A másik nagy kérdés, hogy lesz-e a 2030-as években nukleárisenergia-termelés. A szakértő azt tartja valószínűbbnek, hogy az új blokkok végül nem épülnek meg. Ha pedig mégis, jó eséllyel akkor is csak a 2030-as évek közepére, amikor a régi blokkokat leállítják, vagyis nem lesz párhuzamos termelés.