Klímaharc előtt: Orbán mellélőhet a Mátrai Erőmű átalakításával
A kormány azt reméli, hogy a Mészáros Lőrinctől visszavásárolt visontai szénerőmű gázüzeművé alakítására rengeteg pénzt kaphat majd az Unió klímavédelmi programjából, miközben a következő évtizedben nem új gáztüzelésű erőművekre lenne szükség, hanem a meglévők jobb kihasználására.
Az előző évtized végére a közvélemény és a politika felismerte és elfogadta a klímaváltozás jelentette fenyegetést, a 2020-as évek pedig már az ellenlépésekről fognak szólni. Legalábbis Európában biztosan: az unió eurómilliárdokból állítja át gazdaságát környezetbarát üzemmódra.
Eközben a magyar állam megveszi Mészáros Lőrinc cégétől a második legnagyobb hazai energiatermelő, a széntüzelésű Mátrai Erőmű többségi részesedését, és gázüzeműre alakítja át – részben EU-pénzből. A szénerőművek leállítása elkerülhetetlen, a mátrai már rövid távon sem működtethető nyereségesen, és hacsak nem lesz váratlan technológiai áttörés a szén-dioxid tárolásában, ez így is marad.
Ezermilliárd euró Orbánt is behúzta a klímavédelmi harcba
A kormány drágállotta az EU klímavédelmi terveit, az olcsó orosz gázt viszont szívesen veszi. Most, hogy kiderült, az unió "minden" pénzt megad zöldfejlesztésekre, változni látszik a hivatalos magyar hozzáállás az ügyhöz. A 2019-es év minden bizonnyal úgy fog bevonulni a történelemkönyvekbe, mint a klímaváltozás éve.
A gázüzemre való átszerelés azonban nem feltétlenül jó ötlet. Különösen úgy, hogy a jelek szerint az állam finanszírozná – mondja Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) főmunkatársa.
A gázerőművek termelése rugalmasan szabályozható, így képesek kiegyenlíteni a fogyasztási csúcsok és hullámvölgyek energiaigénye közötti különbségeket. Ma elsősorban ezért van rájuk szükség. A következő évtizedben azonban ezt a szerepet az energiatároló megoldások vehetik át. Magyarországnak ezért nem új gáztüzelésű erőművek létesítésére, hanem inkább a meglévők kihasználására kellene koncentrálnia.
Sürgős lett a paksi bővítés a kormánynak
Már nagyon ásnák a munkagödröt, pedig az épület engedélye még messze van.
A másik nagy kérdés, hogy lesz-e a 2030-as években nukleárisenergia-termelés. A szakértő azt tartja valószínűbbnek, hogy az új blokkok végül nem épülnek meg. Ha pedig mégis, jó eséllyel akkor is csak a 2030-as évek közepére, amikor a régi blokkokat leállítják, vagyis nem lesz párhuzamos termelés.