Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?

Az új energiastratégia hat villamoserőművi forgatókönyvet vesz számításba, ezek közül csak egy van, amelyikben nem szerepel Paks II. A felépítendő atomerőmű árát egyik szcenárió sem veszi figyelembe, azzal együtt messze a Paks-mentes verzió lenne a legolcsóbb, bár több áramot kellene importálni, és más megoldásra lenne szükség a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez.

Kilencven százalékban karbonsemlegessé tenné a villamos energia előállítását a kormány 2030-ra, szemben a mostani 60 százalékkal – derül ki a múlt héten nyilvánosságra hozott klíma- és energiastratégiájából. Az energiastratégia melléklete ehhez hat forgatókönyvvel számol az erőművi kapacitások tekintetében 2040-re:

  • „Jelenlegi intézkedések.” Időre megépül Paks II, a földgázalapú termelők sorra bezárnak, és mivel új kapacitás nem épül, a földgáztüzelésűek nagysága negyedére csökken, miközben szenes kapacitás már nincs a rendszerben. A biomasszás termelés ehhez képest másfélszeresére nő, a napelemes több mint tízszeresére. Ebben a forgatókönyvben tehát a hazai erőműpark gerincét a nukleáris és a naperőművi kapacitások alkotják.
  • „Földgáz kapacitáspótlás.” A villamosenergia-importtól függőség mérséklését Magyarország új gázos kapacitások rendszerbe állításával igyekszik megoldani. Ezek nem piaci alapon épülnek meg, így összesen mintegy 1,4-1,5 milliárd euró forrás kell hozzájuk. Paks II. megépül és szolgálatba áll.
  • „Átmenet nélküli dekarbonizáció.” Ebben a forgatókönyvben, az uniós klímapolitikai célok szigorodását feltételezve, a stratégia az alapforgatókönyvnél is kevesebb fosszilis (gázos) kapacitással számol. Az ország erőművi mixe szinte teljes egészében nukleáris és megújuló kapacitásokból épül fel – beleértve a szélerőművek jelentős bővülését.
  • „Földgáz és megújuló”: A paksi beruházás csúszik vagy elmarad, a 2040-es erőművi mixet földgázos és megújuló kapacitások fogják meghatározni. Ebben a forgatókönyvben szintén jelentős szélerőművi termelés szerepel.
  • „Kiegyensúlyozott”. A szélenergia itt is nagyobb szerepet kap, a megújuló forrásokat így nap- és szélenergia adja (több nap, kevesebb szél). Paks II. megépül és üzembe áll.
  • „PV-központú forgatókönyv.” Nem lesz a mostaninál több szélkapacitás, viszont annyival több napelem (fotovoltaikus, vagyis PV) épül. Paks II. megépül és üzembe áll.

Az energiastratégia egyértelműen és határozottan az utolsó, PV-központú forgatókönyv mellett teszi le a voksát, illetve az egyetlen Paks-mentes forgatókönyvet tekinti a legrosszabb kimenetelnek. Egyrészt mert a nettó áram-importarány az erőmű nélkül 42 százalékra emelkedne, ezzel indokolják, hogy „a paksi kapacitás-fenntartás kritikus az ellátásbiztonság szempontjából”. Másrészt mert a számottevő megújuló arány ellenére a CO2-kibocsátás is a legnagyobb a vizsgált szcenáriók közül. Itt a legmagasabb az erőművi földgázfelhasználás is, vagyis földgázellátás-biztonsághoz ez a forgatókönyv járul hozzá a legkisebb mértékben.

Mintha Paks II. ingyen lenne

A stratégia pontos számításokat tartalmaz arról, hogy mennyibe kerülne az egyes forgatókönyvek megvalósulása. Ehhez érdemes megjegyezni, hogy a paksi beruházás körülbelül 12 milliárd eurós (jelenlegi árfolyamon 4 ezer milliárd forintos) költségével valamiért nem számolnak – esetleg azért nem, mert a kormány a végsőkig elkötelezett(nek tűnik) az új erőmű megépítése mellett. Emellett a megújuló források és a háztáji termelés térnyerése, a fogyasztási szokások változása miatt körülbelül 500 milliárd forint értékű hálózatfejlesztésre is szükség lesz, amit a stratégia szintén nem vesz számításba az egyes erőmű-forgatókönyveknél. Igaz, ez a költség minden esetben jelentkezni fog.

©

Az egyes forgatókönyvek költségei az alábbiak szerint alakulnának Paks II-vel együtt, milliárd euróban számolva:

  • Jelenlegi intézkedések: 6,7 (+12=18,7)
  • Földgáz kapacitáspótlás: 8,7 (+12=20,7)
  • Átmenet nélküli dekarbonizáció: 11,9 (+12=23,9)
  • Földgáz és megújuló: 12,3
  • Kiegyensúlyozott: 11,7 (+12=23,7)
  • PV-központú: 12,2 (+12=24,2)

Igaz, hogy a Paks-mentes forgatókönyv megvalósulása esetén az ország importigénye sokkal magasabb lenne, mint bármelyik másik forgatókönyben, illetve a sok gázos termelés miatt a károsanyag-kibocsátás is jóval magasabb. Ugyanakkor a paksi beruházás árát is figyelembe véve messze ez a forgatókönyv a legolcsóbb, a különbség az alapszcenárióhoz képest 6,4 milliárd euró (2,1 ezer milliárd forint), a kormány által preferált PV-központú változathoz képest pedig 11,9 ezer milliárd euró (4 ezer milliárd forint). Elképzelhető, hogy a paksi bővítés ára azért maradt ki a stratégiából, mert feltűnővé válna, mekkora költséget jelentene bármilyen más fejlesztéshez képest.

Sok mindent lehetne kezdeni 12 ezer milliárd forinttal

A PV-központú megoldás ára nagyjából ugyanannyi Paks II. nélkül, mint a Paks-mentes (földgáz és megújuló) forgatókönyv ára. Más szóval a kormány az importfüggőség és a károsanyag-kibocsátás csökkentése miatt akarja 12 milliárd euróért felépíteni az új erőművet – felmerül a kérdés, ennyi pénzből nem lehetne-e ezeket a célokat más eszközökkel elérni.

©

A stratégiában szereplő forgatókönyvek egyébként jórészt a Regionális Energiakutató Központ (REKK) előrejelzései alapján készültek. A szervezet kutatója, Mezősi András korábban azt mondta a HVG-nek, jelen állás szerint inkább az tűnik valószínűnek, hogy Paks II. végül nem fog megépülni, az eredeti határidőre (a 2020-as évek vége – vagyis a mostani stratégia céldátumához közel) szinte biztosan nem, így a két paksi erőmű nem fog párhuzamosan üzemelni (Paks I. a 2030-as évek végén éri el élettartama végét).

A bővítést kivitelező Roszatom ígérete szerint 2020-ban beadják az erőmű terveit engedélyeztetésre a magyar Atomenergia Hivatalhoz – a kérdés az, hogy mikor kapják meg az engedélyt a hatóságtól. A finn hivatal például már többször visszadobta Paks II. ott épülő testvérerőművének terveit. A késés persze nem lenne szokatlan: az elmúlt évek nemzetközi tapasztalatai alapján a nukleáris erőműveknél nem ritka a 4-8 éves csúszás, ha egyáltalán megépülnek. A REKK modelljei szerint Magyarországnak egyébként nincs szüksége Paksra, illetve egyáltalán olyan alaperőműre, amely önmagában és állandó jelleggel a termelés felét adja.

Klímaharc előtt: Orbán mellélőhet a Mátrai Erőmű átalakításával

A kormány azt reméli, hogy a Mészáros Lőrinctől visszavásárolt visontai szénerőmű gázüzeművé alakítására rengeteg pénzt kaphat majd az Unió klímavédelmi programjából, miközben a következő évtizedben nem új gáztüzelésű erőművekre lenne szükség, hanem a meglévők jobb kihasználására. Az előző évtized végére a közvélemény és a politika felismerte és elfogadta a klímaváltozás jelentette fenyegetést, a 2020-as évek pedig már az ellenlépésekről fognak szólni.

A kormány optimista Paks II-t illetően

Mindenesetre a kormány a közzétett energiastratégia tanúsága szerint (is) számol Paks II. megépülésével, és a „PV-központú” forgatókönyv mellett köteleződött el. Ennek menetrendje így festene:

  • 2020-24: Egyenletesen növekvő megújuló kapacitások; gázos erőmű beruházások (retrofit és új) előkészítése megkezdődik.
  • 2025-2030: Új gázos erőmű(vek) piacra lépése, ezzel párhuzamosan import- és fokozatosan csökkenő lignit alapú termelés kiváltása gázzal és megújulókkal; mindezek eredménye CO2-kibocsátás és importarány csökkenés. Egyenletesen növekvő megújuló kapacitások.
  • 2029-30: Fenti folyamatok 2029-30-ban felgyorsulnak, a Mátrai Erőmű lignittüzelésű blokkjainak stratégiai tartalékba helyezésével és az új paksi blokkok belépésével. Egyenletesen növekvő megújuló kapacitások.
  • 2029-37: Paks 1 és 2 részleges párhuzamos termelése; átmenetileg nettó áramexportőrré válunk. Egyenletesen növekvő megújuló kapacitások.
  • 2037-40: A szcenárió feltételezése, hogy 2037 végén Paks I. kilép a rendszerből. Importarány újra 20 százalék körül. Egyenletesen növekvő megújuló kapacitások. CO2- kibocsátásunk és erőművi gázfelhasználásunk a nukleáris kapacitáspótlás és a kiépült, nagy mennyiségű megújuló termelés következtében az előző időszaki alacsony szinten marad, illetve tovább csökken. A megújuló alapú termelés integrációját a gázos erőművek és az időközben kiépült egyéb rugalmassági eszközök (tárolás, fogyasztó oldali eszközök, elosztói flexibilitási piac), az átviteli és elosztói villamos hálózatok jelentős korszerűsítése, illetve az elosztói üzemirányítás megjelenése teszik lehetővé.

A szél büdös

A nap- és atomenergiával szemben a kormány egyáltalán nem támogatja a szélenergiát. A szélerőművek telepítését adminisztratív eszközökkel ellehetetlenítették, jelen pillanatban gyakorlatilag egy négyzetcentiméternyi terület sincs Magyarországon, ahol szélkereket fel lehetne állítani.

©

Az energiastratégia indoklása szerint: „Természeti adottságaink a napenergia terén jobbak, mint a szélenergia esetében, hangsúlyos hazai alkalmazása kiegyensúlyozott regionális megújuló energia portfoliót eredményezhet, tekintettel arra, hogy Lengyelországban, Romániában és a Balkánon a helyi adottságoknak megfelelően nagyobb súlyt kap a szél és vízenergia hasznosítás, mint idehaza.”

Magyarország helyzete azért annyira nem rossz szélügyileg, az ország „közepes szélenergia-potenciállal rendelkezik”. Lényegében a stratégia szerint az a legnagyobb probléma, hogy ha nem fúj a szél, akkor nem termel a szélerőmű – a hazai szélerőművek kapacitáskihasználtsága 21-26 százalék között alakult a 2010-2016 közötti időszakban.

Ennek ellenére azért a kormány sem írja le teljesen a szélenergiát, az energiastratégiában ugyanis három olyan erőműforgatókönyv is helyet kapott, amely jelentős szélkapacitással számol 2040-re. Az egyik természetesen a Paks-mentes szcenárió, a másik kettőben a szélkapacitás megközelítően Paks II. kapacitásával lenne egyenértékű. Ez nagyon messze van a mostani helyzettől, hiszen 2006 óta nem adtak ki engedélyt új szélerőmű létesítésére.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Észak-Macedóniában is megjelent a koronavírus

Észak-Macedóniában is megjelent a koronavírus

Elrontott zárójelentés – megnéztük az új Szabó István-filmet

Elrontott zárójelentés – megnéztük az új Szabó István-filmet

Felgyújtotta magát egy tüntető Kijevben (Videó)

Felgyújtotta magát egy tüntető Kijevben (Videó)