Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Az új energiastratégia hat villamoserőművi forgatókönyvet vesz számításba, ezek közül csak egy van, amelyikben nem szerepel Paks II. A felépítendő atomerőmű árát egyik szcenárió sem veszi figyelembe, azzal együtt messze a Paks-mentes verzió lenne a legolcsóbb, bár több áramot kellene importálni, és más megoldásra lenne szükség a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez.
Kilencven százalékban karbonsemlegessé tenné a villamos energia előállítását a kormány 2030-ra, szemben a mostani 60 százalékkal – derül ki a múlt héten nyilvánosságra hozott klíma- és energiastratégiájából. Az energiastratégia melléklete ehhez hat forgatókönyvvel számol az erőművi kapacitások tekintetében 2040-re:
Az energiastratégia egyértelműen és határozottan az utolsó, PV-központú forgatókönyv mellett teszi le a voksát, illetve az egyetlen Paks-mentes forgatókönyvet tekinti a legrosszabb kimenetelnek. Egyrészt mert a nettó áram-importarány az erőmű nélkül 42 százalékra emelkedne, ezzel indokolják, hogy „a paksi kapacitás-fenntartás kritikus az ellátásbiztonság szempontjából”. Másrészt mert a számottevő megújuló arány ellenére a CO2-kibocsátás is a legnagyobb a vizsgált szcenáriók közül. Itt a legmagasabb az erőművi földgázfelhasználás is, vagyis földgázellátás-biztonsághoz ez a forgatókönyv járul hozzá a legkisebb mértékben.
A stratégia pontos számításokat tartalmaz arról, hogy mennyibe kerülne az egyes forgatókönyvek megvalósulása. Ehhez érdemes megjegyezni, hogy a paksi beruházás körülbelül 12 milliárd eurós (jelenlegi árfolyamon 4 ezer milliárd forintos) költségével valamiért nem számolnak – esetleg azért nem, mert a kormány a végsőkig elkötelezett(nek tűnik) az új erőmű megépítése mellett. Emellett a megújuló források és a háztáji termelés térnyerése, a fogyasztási szokások változása miatt körülbelül 500 milliárd forint értékű hálózatfejlesztésre is szükség lesz, amit a stratégia szintén nem vesz számításba az egyes erőmű-forgatókönyveknél. Igaz, ez a költség minden esetben jelentkezni fog.
Az egyes forgatókönyvek költségei az alábbiak szerint alakulnának Paks II-vel együtt, milliárd euróban számolva:
Igaz, hogy a Paks-mentes forgatókönyv megvalósulása esetén az ország importigénye sokkal magasabb lenne, mint bármelyik másik forgatókönyben, illetve a sok gázos termelés miatt a károsanyag-kibocsátás is jóval magasabb. Ugyanakkor a paksi beruházás árát is figyelembe véve messze ez a forgatókönyv a legolcsóbb, a különbség az alapszcenárióhoz képest 6,4 milliárd euró (2,1 ezer milliárd forint), a kormány által preferált PV-központú változathoz képest pedig 11,9 ezer milliárd euró (4 ezer milliárd forint). Elképzelhető, hogy a paksi bővítés ára azért maradt ki a stratégiából, mert feltűnővé válna, mekkora költséget jelentene bármilyen más fejlesztéshez képest.
A PV-központú megoldás ára nagyjából ugyanannyi Paks II. nélkül, mint a Paks-mentes (földgáz és megújuló) forgatókönyv ára. Más szóval a kormány az importfüggőség és a károsanyag-kibocsátás csökkentése miatt akarja 12 milliárd euróért felépíteni az új erőművet – felmerül a kérdés, ennyi pénzből nem lehetne-e ezeket a célokat más eszközökkel elérni.
A stratégiában szereplő forgatókönyvek egyébként jórészt a Regionális Energiakutató Központ (REKK) előrejelzései alapján készültek. A szervezet kutatója, Mezősi András korábban azt mondta a HVG-nek, jelen állás szerint inkább az tűnik valószínűnek, hogy Paks II. végül nem fog megépülni, az eredeti határidőre (a 2020-as évek vége – vagyis a mostani stratégia céldátumához közel) szinte biztosan nem, így a két paksi erőmű nem fog párhuzamosan üzemelni (Paks I. a 2030-as évek végén éri el élettartama végét).
A bővítést kivitelező Roszatom ígérete szerint 2020-ban beadják az erőmű terveit engedélyeztetésre a magyar Atomenergia Hivatalhoz – a kérdés az, hogy mikor kapják meg az engedélyt a hatóságtól. A finn hivatal például már többször visszadobta Paks II. ott épülő testvérerőművének terveit. A késés persze nem lenne szokatlan: az elmúlt évek nemzetközi tapasztalatai alapján a nukleáris erőműveknél nem ritka a 4-8 éves csúszás, ha egyáltalán megépülnek. A REKK modelljei szerint Magyarországnak egyébként nincs szüksége Paksra, illetve egyáltalán olyan alaperőműre, amely önmagában és állandó jelleggel a termelés felét adja.
Klímaharc előtt: Orbán mellélőhet a Mátrai Erőmű átalakításával
A kormány azt reméli, hogy a Mészáros Lőrinctől visszavásárolt visontai szénerőmű gázüzeművé alakítására rengeteg pénzt kaphat majd az Unió klímavédelmi programjából, miközben a következő évtizedben nem új gáztüzelésű erőművekre lenne szükség, hanem a meglévők jobb kihasználására. Az előző évtized végére a közvélemény és a politika felismerte és elfogadta a klímaváltozás jelentette fenyegetést, a 2020-as évek pedig már az ellenlépésekről fognak szólni.
Mindenesetre a kormány a közzétett energiastratégia tanúsága szerint (is) számol Paks II. megépülésével, és a „PV-központú” forgatókönyv mellett köteleződött el. Ennek menetrendje így festene:
A nap- és atomenergiával szemben a kormány egyáltalán nem támogatja a szélenergiát. A szélerőművek telepítését adminisztratív eszközökkel ellehetetlenítették, jelen pillanatban gyakorlatilag egy négyzetcentiméternyi terület sincs Magyarországon, ahol szélkereket fel lehetne állítani.
Az energiastratégia indoklása szerint: „Természeti adottságaink a napenergia terén jobbak, mint a szélenergia esetében, hangsúlyos hazai alkalmazása kiegyensúlyozott regionális megújuló energia portfoliót eredményezhet, tekintettel arra, hogy Lengyelországban, Romániában és a Balkánon a helyi adottságoknak megfelelően nagyobb súlyt kap a szél és vízenergia hasznosítás, mint idehaza.”
Magyarország helyzete azért annyira nem rossz szélügyileg, az ország „közepes szélenergia-potenciállal rendelkezik”. Lényegében a stratégia szerint az a legnagyobb probléma, hogy ha nem fúj a szél, akkor nem termel a szélerőmű – a hazai szélerőművek kapacitáskihasználtsága 21-26 százalék között alakult a 2010-2016 közötti időszakban.
Ennek ellenére azért a kormány sem írja le teljesen a szélenergiát, az energiastratégiában ugyanis három olyan erőműforgatókönyv is helyet kapott, amely jelentős szélkapacitással számol 2040-re. Az egyik természetesen a Paks-mentes szcenárió, a másik kettőben a szélkapacitás megközelítően Paks II. kapacitásával lenne egyenértékű. Ez nagyon messze van a mostani helyzettől, hiszen 2006 óta nem adtak ki engedélyt új szélerőmű létesítésére.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Magyarország 22 ország közül a 22. helyen áll abban a rangsorban, amelyet az alapján állítottak össze, hogy mennyire elégedettek a lakosok az egészségüggyel.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
„Elértük a határt, szürkeségben mi vagyunk élen” – énekli Zentai Márk, aki a Mörk leállása óta szólóban zenél. Az új dal címe Szabadon, és a részben a Pride felvonuláson forgatott klipje a HVG-n látható először.
Azután, hogy a kormány ellenőrzést lengetett be.
A „jogosulatlan” kriptováltás bekerült a Btk-ba, azonnali hatállyal leállították.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Néhány szón, gesztuson múlt 1990-ben, hogy nem borította el Erdélyt az erőszak.