A május végi, parázs hangulatú közmeghallgatás után népszavazást írtak ki a paksi bővítés miatt Madocsára tervezett kavicsbányáról, de lehet, hogy még egy sikeres referendum sem állítja meg a beruházást.
Közmeghallgatáson tiltakoztak a bánya ellen a zaj- és porterheléstől, valamint a vízbázist érintő hatásoktól félő madocsaiak. Véleményük szerintük a hatástanulmányban a húsz aranykoronát érő földjeiket is leminősítették, csak hogy bányát nyithassanak.
Ha meglesznek az engedélyek és sikerül tartani a menetrendet, akkor 2026-2027-re adhatják át a paksi atomerőmű két új blokkját – erről beszélt parlamenti meghallgatásán Süli János.
Egyelőre még csak a tervezés és előkészítés folyik Paks II. ügyében.
Épp azokba a papírokba nem lehet betekinteni, amelyekből kiderülne, pontosan mit várhatunk az oroszoktól, és hogy miként lehetne kihátrálni a szerződésekből.
Magyarországnak ezt a feladatot az EU-s előírásoknak megfelelően saját hatáskörben kell megoldania. A mostani kapacitást bővíteni kell, a nagy aktivitású, illetve hosszú élettartamú radioaktív hulladék végleges elhelyezésére alkalmazható tárolót pedig még csak ezután fogják megépíteni.
A társelnök a párt egyetértése nélkül tárgyalt visszalépésekről.
Az itt élők tiltakoznak a tervezett kavicsbánya létesítése ellen, amely az erőművi beruházáshoz termelné az építőanyagot. Az aláírásgyűjtési akciót követően pénteken döntött a helyi választási bizottság, lehet voksolni.
Luxemburg is beszáll a projekt támogatását támadó perbe.
Mérlegre tettük, mit adott a magyar energetikának Orbán Viktor, és mit kapott (vitt el) attól két kormányzati ciklus alatt.
Szegedi fideszes tárgyalt Minszkben, az állami árutőzsdén olcsó építőanyag, faáru megvásárlásáról azzal, hogy az árut a Paks II. beruházásnál használnák fel. Az ottani magyar külgazdasági attasé közvetített. Nem csak építőanyagot, de munkaerőt is hoznának Fehéroroszországból.
De nem tisztelegni fog az oroszoknak, hanem kilépteti az országot a paksi bővítést megalapozó Orbán–Putyin-paktumból. Másodszor pedig Brüsszelbe menne a párt, hogy elérje az unió vezetőinél az országunk számára hátrányos kétsebességes Európa víziójának elvetését.
Bécs az Európai Bizottságot pereli.
Egy éveken át tartó konfliktus eredményeként szorította ki az orosz állami atomvállalat, a Roszatom a magyar tulajdonost egy olyan cégből, amely fontos szerepet játszhat majd a paksi bővítésben – derült ki a Direk36 új cikkéből, amely a 444-en jelent meg.
Az LMP-s politikus szerint az előtörlesztés ténye felér egy beismerő vallomással: lett volna olcsóbb hitelmegoldás is.
Így a nemzetgazdasági miniszter szerint kamatot takarít meg az ország.
Egy, a napokban eredménytelennek bizonyult közbeszerzési eljárás rávilágított arra, milyen problémák származhatnak abból, hogy Paks II.-vel gyakorlatilag Paks I. konkurenciáját építenék meg. Ez az eset is azt mutatja, hogy mennyire átgondolatlan a bővítési projekt, és figyelmeztet arra: ez mindannyiunknak nagyon sokba kerülhet.
Süli János tárca nélküli miniszter szerint a szerződésben 88 jármű bérlése szerepel lehetőségként, de ekkora mennyiséget nem kötelesek és nem is akarnak lehívni.
Orbán hirtelen és váratlanul pozitívan emlegette Brüsszelt az osztrák kancellárral folytatott tárgyalásai után megtartott sajtótájékoztatóján az Ausztriában dolgozó magyar munkavállalókat érintő szigorítások ügyében. És Paks II. is európai kérdés, nem osztrák-magyar ügy. Az Európai Bizottság döntését tudomásul vesszük.
