Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Ganz EEG nevű társaság 100 százalékos orosz tulajdonba kerülése után még tovább csökkent az esélye annak, hogy teljesüljön az a célkitűzés, hogy magyar szereplők végezzék majd a 3700-3800 milliárd forintos paksi bővítés munkálatainak legalább 40 százalékát – írták.
A Ganz EEG vezetőjét, Szitár-Csanádi Attilát az ismerői a Roszatom egyik legfontosabb magyarországi bizalmasaként tartják számon. Szitár-Csanádi a Direkt36 több forrása szerint régóta jó orosz kapcsolatokkal rendelkezik, és szerepet játszott abban a sok bírálatot kiváltó döntésben is, hogy a Debreceni Egyetem díszpolgári címet adott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
A bővítés részleteit ismerő forrás Szitár-Csanádi szerepét úgy írta le, hogy informálisan próbálja a Roszatom számára koordinálni a Paks II. iránt érdeklődő magyar beszállítókat – olvasható a Direkt36 cikkében.
A Ganz Engineering és Energetikai Kft. 2008-ban jött létre, amikor a Magyarország egyik legnagyobb nehézgép-gyártó vállalatcsoportjaként ismert Ganz összeállt az orosz Roszatom egyik cégével. Először úgy tűnt, hogy mindkét fél megtalálta a számítását, és ez egy gyümölcsöző kapcsolat lesz.
A Ganz-csoport profiljának régóta része volt az atomenergia-üzlet, többek között a jelenlegi paksi blokkokhoz is szállítottak berendezéseket. Szerették volna megőrizni ezt a tevékenységet, ezért úgy döntöttek, hogy megállapodnak a Roszatomal. Az orosz cégnek ez kapóra jött, ők is erősíteni akarták a pozíciójukat Magyarországon. A közös cégben végül az oroszok többségi, 51 százalékos tulajdonrészt szereztek, az ügyvezetőt ugyanis ők szerették volna kinevezni.
Amikor a kormány 2014 nyarán stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Ganz Holdinggal, akkor Szijjártó Péter – abban az időben még külügyi államtitkárként – a cég keleti nyitás során elért sikereiről beszélt, Fitos Zoltán, a Ganz Holding elnök-vezérigazgatója pedig úgy fogalmazott: "kovásza lehetünk a szóban forgó Paks II. hazai 40 százalékos beszállításának".
A színfalak mögött azonban továbbra sem volt zökkenőmentes a magyar-orosz viszony a cégnél. A Direkt36 által átvizsgált céges iratok szerint kezdetektől fogva sokat vitáztak a felek, a konfliktus pedig akkor csúcsosodott ki, amikor az oroszok 2014 végén a magyar fél ellenszavazata ellenére is jóváhagyták, hogy a cég 10 millió eurós (3,1 milliárd forint) hitelt vegyen fel. Erre reagálva a magyarok beperelték az oroszokat, akik erre válaszul szintén indítottak egy pert a magyar tulajdonos ellen.
A magyarok kifogásolták azt is, hogy a Roszatom nem biztosít folyamatosan megrendelést a cégnek, miközben a szindikátusi szerződés szerint ez az oroszok kötelessége lenne.
Aztán hiába arattak bírósági győzelmet a magyarok, 2016-ban eladták 49 százalékos üzletrészüket a Roszatomnak. A magyar fél papíron nyereségesen szállt ki, de persze, ha a Ganz EEG tényleg meghatározó szerepet fog játszani a Paks II. projektben, akkor jóval nagyobb profithoz is juthattak volna – írták.
Magyar kormányzati tisztviselők a Ganz EEG eladása után is úgy utaltak a cégre, mint a paksi bővítés lehetséges magyar szereplőire. Igaz, Süli János egy parlamenti válaszában azokat a beszállítókat nevezte magyarnak, amelyek Magyarországon tevékenykednek, itt fizetnek adót, hozzájárulnak a magyar GDP-hez, illetve magyar munkaerőt alkalmaznak, nem pedig azokat, amelyeknek a tulajdonosaik is magyarok.
A Szitár-Csanádit és a paksi bővítést ismerő forrás szerint az ügyvezetőnek szerepe volt abban is, hogy a Debreceni Egyetem díszpolgári címet adott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, pedig az egyetem több tanára és diákja is tiltakozott ellene. (Putyin végül a díszpolgári címet nem vette át, az valószínűleg egy későbbi magyarországi látogatásakor fog megtörténni a lap szerint.)
Szitár-Csanádinak írásban több kérdést is feltett a portál a díszpolgári címmel és a Ganz EEG-vel kapcsolatban, de az ügyvezető nem reagált a megkeresésre. A Debreceni Egyetem a Szitár-Csanádi szerepére vonatkozó kérdésekre nem reagált, általánosságban csupán annyit közöltek, hogy több száz iparvállalattal működnek együtt, a szerződött partnereikkel pedig jó kapcsolatot ápolnak.
