Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Tízezerrel több munkavállalási engedélyt adott ki tavaly a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, mint 2016-ban – írja a Magyar Idők. 2017-ben közel 25 ezer ilyen engedélyt adtak ki, ám a lap szerint az unión kívülről tavaly érkező munkavállalók száma ennél is magasabb lehet, tavaly június óta ugyanis több hiányszakmában nem kell engedélyt kérniük a környező országokból érkezőknek.
A lapnak nyilatkozott Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének elnöke, aki elmondta: tapasztalataik szerint az ipari és építőipari területek foglalkoztatják a legtöbb, elsősorban ukrán munkást.
Az MKIK elnöke, Parragh László szerint ez a szám is elenyésző, mert a hazai munkaerőhiányt tartósan 200-300 ezer ember tudná enyhíteni, de Magyarország későn eszmélt, így keletről többen mennek Nyugat-Európába. László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke is úgy látja, hazánkat inkább ugródeszkának használják a vendégmunkások. Jelenlétük ráadásul feszültségeket is okoz, mivel a munkáltatók sokszor pluszjuttatásokat kínálnak nekik, emiatt a helyi dolgozók úgy érzik, hátrányban vannak – írja a napilap.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának keddi ülésén arról beszélt, hogy ha ígéretes beruházások meghiúsulása következhet be amiatt, hogy az adott állásra nem jelentkezik magyar dolgozó, akkor pótolni kell a szükséges munkaerőt. A nemzetgazdasági tárca évek óta ezért határozza meg a külföldi munkavállalók számára kiadható engedélyek számát, jelenleg 60 ezer üres, bejelentett munkahely van a magyar gazdaságban.
(via Magyar Idők)
