Egy brit felmérés szerint az emberek fele még soha nem hallott arról, hogy a bűnözők a mesterséges intelligenciát használva telefonon verhetik át az embert. Pedig a veszély milliókat fenyeget.
Önbizalomhiány, bérszakadék és a társadalmi elvárások is közrejátszanak abban, hogy a nők befektetési kedve messze elmarad a férfiakétól. Pedig szerepük már rég nem egyenlő a gyerekneveléssel és a háztartás vitelével, a befektetésekbe eddig mégsem folytak bele. Nem mernek, nem akarnak vagy nem tudnak befektetni a nők?
Bár a kártyás fizetés vitathatatlanul kényelmesebb és biztonságosabb is a készpénznél, most egyértelműen kiderült, hogy könnyebben elszalad a ló azzal, aki nem bankjegyekkel fizet. A kutatásnak magánemberek és kereskedők számára is fontos tanulságai vannak, igaz, épp ellentétesek.
Petr Bystron, az AfD képviselője és külügyi szóvivője a német Bundestagban, akinek a pártvezetés ultimátumot küldött, hogy csütörtökön délután két óráig írásban adjon magyarázatot az ügyben való érintettségére.
Harmincéves távlatban a részvénypiac hozama veri az állampapírokét, a kisbefektetők zömének azonban nincs ennyi türelme. Az első kísérletre csak annyi pénzt szabad szánni, amennyi elveszíthető.
Hasonló a helyzet Ajkán is, összesen nagyjából 200 kórházi dolgozó vár arra, hogy kifizessék.
Százezreket érnek a régi pénzek, ha jó minőségben megőrizték őket, és ha kellőképp ritkák. De egészen új, a forgalomból már kivont forintokat is drágán sikerül eladni.
Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség hozta nyilvánosságra még tavaly, hogy a volt ukrán elnök százmilliókat kapott a magyar Pénzügyminisztériumtól. A listát végignézve az derül ki, hogy Porosenko kamat és kötvény kifizetése jogcímen jutott az összegekhez. Más országoktól is kapott ugyanilyen jogcímen pénzt. A kormány a DK feljelentésének hírére reagálva azt írta: Porosenko értékpapírokat és kötvényeket vásárolt.
Több rajongói elmélet is született mit dolgozhattak a McCallister-szülők, de egy biztos: ilyen háztartást csak az a bizonyos 1 százalék engedhet meg magának.
Készpénzzel, kártyával vagy telefonnal szeretünk inkább fizetni? Milyen félelmeink vannak az utóbbival szemben, és van-e ezeknek a félelmeknek bármi alapja? Fizetési szokásairól kérdeztük az utca emberét, a válaszokat pedig az OTP Bank szakértőjével vitattuk meg.
Több ezer éve használnak pénzt az emberek, és nagyjából ennyi ideje gondolkoznak azon, mit lehetne kitalálni a pénz helyett. Izgalmas kísérletekből nem volt hiány a múltban és most sem, sőt, van, ami annyira sikeres lett, hogy velünk is maradt.
Intézményes adócsalás zajlott az elmúlt tíz évben, hogy a kormányhoz közel álló nemzeti tőkések kevesebb közterhet fizetve tudják felhalmozni vagyonukat. A jelenségre az hívta fel a figyelmet, hogy a kormány szeptember 12-étől megszüntette a bizalmi vagyonkezelés legfőbb adóelőnyét.
A háború nem csak kegyetlen, de drága is.
Ha abból indulunk ki, hogy a novemberi emelés 4 százalék lesz, az a költségvetésnek legalább 200-220 milliárd forintnyi plusz kiadást jelenthet.
Öt kategóriából háromban nyert, egyben második lett az érdi Antunovics Antal fideszes önkormányzati képviselő pályázata az önkormányzat által kiírt Virágzó Érdi Porta programban, amelyben Antunovics Antal is zsűritag volt. A saját pályázatára maximális pontszámot adott, de szerinte akkor is nyert volna a pénzdíjas pályázaton, ha nem szavaz magára.
A nő mindenkitől előre utalással kért pénzt az állítólagos termékeiért, majd elérhetetlenné vált.
Még mindig több készpénz van az embereknél, mint a tavalyi kampányosztogatás előtt, de hónapról hónapra egyre kevesebb marad.
13, 19, 20, 32, 33 és14 – ennyi kellett.
A mesterséges intelligencia néhány év múlva 15,7 billió dollárral járulhat hozzá a világgazdasághoz. Ebből a tortából pedig bárki kiveheti a saját szeletét, akár már most – mondja egyre több szakértő.
