Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tesz a DK azért, mert az ukrán Korrupciómegelőzési Ügynökség állítása szerint a Pénzügyminisztérium 345 millió forintnyi ukrán hrivnyát fizetett ki Petro Porosenko volt ukrán elnöknek – közölte a párt kedden.
Azt, hogy a volt ukrán miniszterelnök kapott pénzt a magyar Pénzügyminisztériumtól, az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség rakta ki a saját honlapjára (ugyanezt angol fordításban itt érik el). A vagyonnyilatkozat-szerű lista alapján kamatokat és kötvényt fizettek ki.
A legnagyobb összeg 320 millió forint volt „kötvény kifizetésre."
Ez alapján feltételezhető, hogy Porosenko nem közvetlenül a magyar kormánytól (vagyis a Pénzügyminisztériumtól) kapott pénzt, hanem bevásárolhatott állampapírból, amit aztán visszaváltott.
A teóriát erősíti, hogy Porosenko a többi között amerikai és spanyol papírok után is bevételhez jutott.
Cikkünk megjelenése után a Kormányzati Tájékoztatási Központ közölte, hogy „a Porosenko által vezetett Európai Szolidaritási Párt december 21-én kiadott közleményéből, valamint a volt ukrán elnök vagyonnyilatkozatából is kiderül, hogy külföldi értékpapírokba és kötvényekbe, állampapírokba fektet független befektetési tanácsadók közreműködésével. Az említett összeg is állampapírból származik a vagyonnyilatkozata szerint. Intézményi Magyar Állampapírt bárki vásárolhat pénzintézeteken keresztül. Tekintve, hogy az ilyen tranzakciók banktitoknak minősülnek, a magyar kormánynak ezekre nincs rálátása.
A magyar állam más jogcímen nem fizetett ki Porosenko részére semmit."
A kormány reakciójában visszaszúrt a DK-nak is: szerintük sajnálatos, hogy minden kritika nélkül veszik át és terjesztik az ukrán titkosszolgálat információit.
Petro Porosenko november végén akart átjönni Magyarországra Ukrajnából, hogy Orbán Viktorral egyeztessen. Azt, hogy a volt ukrán elnök a magyar miniszterelnökkel találkozott volna, egyik parlamenti meghallgatása után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is elismerte. Porosenko határátlépését, ezzel pedig a találkozót viszont az ukrán határőrök megakadályozták, a volt elnök nem hagyhatta el Ukrajnát. Az ukrán sajtó ezt követően arról írt, hogy egy ilyen találkozó az orosz titkosszolgálat eszköze lett volna Ukrajna ellen, ezért léptek közbe a hatóságok.Szijjártó december elején azt mondta, hogy „a miniszterelnök úr minden hivatalban lévő, meg hivatalban volt kollégáját szokta fogadni, hogy ha ilyen megkeresés érkezik”, így Porosenkót sem utasították el. A külügyminiszter szerint az, hogy „az ukránok milyen belpolitikai leszámolási műveletekben vannak, az meg nem a mi dolgunk, nem is vagyunk kíváncsiak rá, nem akarunk vele foglalkozni”.
Orbán Viktor év végi kormányinfóján is felmerült a Porosenko-ügy. A miniszterelnök a kormánypárti Magyar Nemzet kérdésére azt mondta, nem lepődött meg azon, hogy nem jött össze a találkozó Porosenkóval, hiszen más szabályok érvényesek egy háborús országban.
A lap arról nem kérdezte a miniszterelnököt, hogy valóban adott-e a kormány pénzt a volt ukrán elnöknek, így ezt megkérdeztük a Kormányzati Tájékoztatási Központtól. Ha válaszolnak, arról be fogunk számolni. Porosenkót Ukrajnában hazaárulással vádolják.
