Már 32 éve nézzük minden karácsonykor (és biztos vannak néhányan, akik máskor is) a Reszkessetek betörők!-et, a McCallister család otthon maradt Kevinjét, ahogyan megküzd a két banditával. Néhány néző McCallisterék csodás otthona és életstílusa miatt évről-évre elgondolkozik, mégis mennyire volt gazdag ez a család, írja a The New York Times.

A lap közgazdászokhoz fordult, hogy megtudja, mennyi az annyi. A film elején még a Harryt játszó színész Joe Pesci elmondja Marvnak, Daniel Sternnek, hogy a McCallister-ház a környék leggazdagabb háza, így oda érdemes betörni. Videómagnók, hifi, ékszerek, értékpapírok, sorolja.

Az amerikai ingatlanos Realtor.com szerint az Egyesült Államok egyik legdrágább környékének számító Chicago Winnetka külvárosában, a Lincoln Avenue 671. szám alatt található ház a valóságnak megfelelően néz ki. Egy ilyen ház 1990-ben a chicagói háztartások 1 százaléka számára volt megfizethető, és ez ma is így lenne a közgazdászok szerint.

A számítások szerint McCallisterék jövedelmük legfeljebb 30 százalékát költötték lakhatásra, ez 1990-ben évi 305 ezer dolláros jövedelemmel, 2022-ben pedig 665 ezer dollárossal lehetséges. Jelenleg egy ilyen ház 2,4 millió dollárba kerülne.

A filmből sosem tudjuk meg, hogy a (sokszorosan) figyelmetlen szülők mégis mivel foglalkoznak, de internetes pletykák szerint Kate McCallister divattervező lehetett, legalábbis a házban látható próbababák erre engednek következtetni. Kevin apukája pedig üzletember. De olyan rajongói elmélet is született, miszerint a családfő, Peter McCallister kapcsolatban állt a szervezett bűnözéssel, így a betörők egyfajta vendetta keretében vették célba a házat. Kevin ügyessége pedig a bűnözői tevékenységnek kitett neveltetés eredménye.

Újabb szupergazdagságra következtető jel volt, hogy Párizsba utazott a család az ünnepekre, 15 embert a francia fővárosba repíteni pedig drága mulatság. Erről a film elején megtudjuk, hogy a jegyeket Rob bácsi fizette, tehát az utazás nem McCallisterék vastag számláját bizonyította.

Egy biztos: a film nem a pénzről szól. A John Hughes-Chris Columbus rendezőpáros közül előbbinek ugyan szokása legendás filmjeiben (Nulladik óra, Álmodj rózsaszínt) a társadalmi különbségek hangsúlyozása, itt mégsem ez volt a cél. Kevin története a szórakoztatást és az ünnepet helyezi fókuszba, ezzel pedig már több mint három évtizede nem tud hibázni.