„Botka László polgármester mély megrendüléssel értesült Csapó Benő neveléstudományi kutató, a Szegedi Tudományegyetem professzorának, Szeged város díszpolgárának a haláláról. Szeged saját halottjának tekinti a tragikus közúti balesetben elhunyt Csapó Benő professzort, és a családdal egyeztetve intézkedik a temetéséről” – írja a szeged.hu.

A lap szerint Csapó Benő motorbaleset áldozata lett.

Csapó Benő 1953. március 5-én született. Prima Primissima díjas neveléstudományi kutató volt, egyetemi tanár a Szegedi Tudományegyetemen, ahol a Neveléstudományi Doktori Iskola és az általa alapított Oktatáselméleti Kutatócsoport vezetője.

Tanulmányait 1959-ben kezdte a Szentgáli Általános Iskolában. A veszprémi Lovassy László Gimnáziumban 1971-ben érettségizett. Egyetemi tanulmányait 1972-1977 között a József Attila Tudományegyetemen végezte.

Okleveles kémia-fizika szakos középiskolai tanár lett 1977-ben. Egyetemi doktori disszertációját 1979-ben védte meg, ezzel pedagógia egyetemi doktori fokozatot szerzett. 1985-ben a neveléstudomány kandidátusa lett. A JATE-n habilitált neveléstudomány témában 1996-ban. Az MTA doktora címet 2002-ben szerezte meg.

Lapunknak többször is adott interjút, többek között  2020-ban, az első karanténoktatás után.

„Már az iskola megkezdésekor be lehet azonosítani azt a nagyjából 20-25 ezer diákot, aki kiemelt figyelmet, többletgondoskodást igényel ahhoz, hogy sikeresen vegye a következő évek akadályait. Ha az ő differenciált fejlesztésükre megközelítőleg annyi figyelmet fordítanánk, mint most a népesség egészségének megőrzésére, egy évtized alatt a világ legsikeresebb oktatási rendszerei közé kerülhetnénk” – vallotta többek között.

Évtizedek óta szorgalmazza, hogy több hangsúly kerüljön az oktatáskutatásokra, ugyanis meggyőződése volt, hogy az oktatás fejlesztésébe invesztálni rendkívüli megtérülést eredményez egy ország számára, az új pályára állíthatja a gazdasági fejlődést. Mindezt azokkal a kutatási eredményekkel támasztotta alá, amelyek szerint 25 pontos (azaz negyedszórásnyi) átlagos javulás a PISA-eredményekben Magyarországon 1000 milliárd euró többletet eredményezne az évszázad végéig, vagyis nagyjából fél százalékot tenne hozzá a gazdasági növekedéshez.

„Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy teljes szakmai pályafutásom alatt azzal foglalkozhattam, amit szerettem, amihez kedvem volt és ez az elmúlt években is így volt. Remélem, hogy még néhány évig így is marad. Több olyan befejezetlen, félkész cikkem van, amit most szeretnék befejezni. Van egy nagyon jelentős kutatási programunk, amit még 2003-ban indítottunk, a tanulók longitudinális követése, amiben eddig óriási tömegű adat halmozódott fel. Ezeket szeretnénk a kollégáimmal egy kicsit gyorsabb ütemben publikálni” – mondta a professzor, amikor hetvenedik születésnapja alkalmából Botka László a városházán köszöntötte márciusban.

Ahol eleve hatékonyabb az iskola, ott jobban működik a távoktatás is - interjú Csapó Benővel

Eddig optimista hipotézis volt, hogy a pedagógusok tudnának önállóbban, a mindenkori helyi feladatokhoz alkalmazkodva dolgozni, a távoktatás erre kézzelfogható bizonyítékot nyújtott. Széles körben megtapasztaltuk, hogy a hagyományos iskola számos tevékenységi formája felesleges, és kipróbáltunk új dolgokat, amelyek hatékonyabbnak tűnnek - állítja Csapó Benő oktatáskutató, akivel arról is beszélgettünk, miért fontos igazán a PISA-teszt eredménye.

Csapó Benő volt Bárdos András A kérdés című sorozatának is az egyik első vendége:

A kérdés - Bárdos Andrással: Meddig működőképes így az iskola?

Világszinten válságban van az oktatás, a magyar iskolákban pedig sok területen még a globális trendeknél is mostohább folyamatok láthatók. Ez azonban nem maradhat így, mert a gazdaság összeomlik, ezért ez ki fogja kényszeríteni a változást - derül ki a Bárdos András vezette A kérdés című beszélgetésműsor első adásából, amelyben Csapó Benő oktatáskutató és Mérő László matematikus-pszichológus volt a vendége.