A terhesség és a szülés során a test extra terhelésnek van kitéve. Mind a várandósság idején, mind a szülés következtében gyakran alakulhat ki például aranyér, ami megnehezíti a hétköznapokat. Nem mindegy, hogyan igyekszünk megszabadulni tőle: a kenőcs vagy a kúp használata mellett nem árt az étkezésre is odafigyelni.
Léteznek panaszok, amelyeket soha nem fogunk úgy kitárgyalni, mint egy-egy torokfájást vagy orrfolyást. Ilyen az aranyér, amely sokkal több embert érint, mint azt elsőre gondolnánk. Fiataltól idősekig egyaránt.
Az ünnepek alatt leginkább a szeretteinkkel töltjük az időt. Mi is hozná jobban össze a családot, mint egy kiadós ebéd? Ilyenkor szinte lehetetlen ellenállni a finom falatoknak, és a mértéket sem egyszerű tartani, így az étkezés végén sokan úgy érzik, majd’ kidurrannak. Ha pedig főleg nehéz ételeket választunk, a vécén is kellemetlen perceket élhetünk át. Itt az ideje, hogy átgondoljuk a karácsonyi menüt, és rostban gazdag ételeket főzzünk, ezáltal esélyt se adjunk az aranyérnek. Hogy pontosan mit készítsünk, abban segítünk.
Nem is gondolnánk, hogy a mindennapi életünkben hány és hányféle módon vagyunk képesek magunk ellen véteni. Amikor szembesülünk az aranyér kínzó problémájával, érdemes visszapörgetnünk, mi mindent csináltunk rosszul, mert csak ennek alapján tudunk tovább lépni. Segítségként pontokba szedtük, mi minden vezethet(ett) az aranyér kialakulásához.
Az aranyér olyan betegség, ami a lakosság meglehetősen nagy részét érinti, mégis kínos titkolózás rejti. Pedig a kezelése, különösen, ha időben, a betegség kezdeti szakaszában elkezdjük, otthoni körülmények között is lehetséges. Bár az aranyeresség egy kellemetlen állapot, mégis fontos beszélni róla.
Aranyere mindenkinek van, hiszen ez az anatómiai egység nem más, mint egy érpárna, azaz a végbél záróizomzata felett elhelyezkedő vénás fonat. Ha azonban működésében zavar támad, az napokig vagy akár hetekig tartó szenvedést okozhat. Az aranyeres megbetegedés kialakulásáért a genetikát is okolhatjuk, kiváltó okait legtöbbször mégis az életmódunkban kell keresnünk. Leginkább a kevés mozgás, az elhízás, az egészségtelen ételek és a székrekedés az, amelyek miatt újra és újra fellángolhatnak a kínzó tünetek. Fontos, hogy tudjuk: már egy kis változtatással is enyhíthetünk az aranyeres panaszokon, amelyeket kellő tudatossággal akár hosszú távon kordában tarthatunk.
Halogatjuk a szűréseket, a népesség jelentős része pedig egyáltalán nem kezelteti magát. A megelőzéssel foglalkozóknak nincs könnyű dolga idehaza, ha orvosi vizsgálatra küldenének minket. Ugyanez családtagjainkról is elmondható. – Jó-jó, majd elmegyek… – rázzuk le őket, valahányszor aggódni kezdenek értünk.
Míg a visszereinkkel orvoshoz fordulunk, addig az aranyeres megbetegedéseket – amelyek nem mások, mint a végbél alsó szakaszának falában található vénatágulatok – a végsőkig titkoljuk, mert az aranyeres tüneteket kínosnak érezzük. Pedig a proktológushoz szégyenérzet nélkül fordulhatunk, illetve már az is sokat segíthet, ha az észlelt tüneteket időben kezelni kezdjük, például néhány jól bevált praktikával. Íme, 10 tipp a leghatékonyabbak közül.
Számos tabuval övezett betegség van, amiről nem szokás beszélni, pedig nagyon sokakat érint: ezek egyike az aranyér. Kevesen tudják, hogy népbetegség, aminek előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nő. Talán épp azért, mert kényelmetlen és kellemetlen a róla folytatott kommunikáció, sok tévhit övezi a betegséget.
Az elmúlt időszakban sokan voltak kénytelenek otthonról dolgozni, és ez sokak egészségén maradandó nyomot hagyott – értsük ez alatt azt a kellemetlen tünetegyüttest, amelynek diagnosztizálásakor az ember szemébe mondják: ez bizony aranyér. Mihez kezdjünk, ha nem örülünk az ilyen „aranynak”?
Mi számít aranyérnek? Ha már egyetlen egyszer is érzékelünk tünetet, vagy ha többször is előfordul? Az aranyér melyik fázisában érdemes az öngyógyítást elkezdeni, és mikor kell orvoshoz fordulni? Íme aranyér-kisokosunk.
Aranyér. Elsőre nem hangzik túl jól, de a kezdeti elkeseredés után inkább fogjunk bele az életmódváltásba, amibe iktassuk be a rendszeres sportot is, ha addig még nem tettük volna. Segítünk, hogy melyik sport tehet jót és melyik az, melyet messziről el kellene kerülniük az aranyérrel küszködőknek.
A karácsonyi időszak a készülődés, a pihenés és az év végi ünneplés, eszem-iszom ideje. Az ajándékozás, a közös étkezések mindannyiunk számára igazi feltöltődést adnak. Fontos azonban, hogy már az ünnepeket megelőző hetekben – legyen szó a bevásárlásról vagy a programok szervezéséről – ne csak a lelkünket, hanem a testünket is felkészítsük. Ezért talán érdemes újragondolnunk az ünnepi menü megszokott, halászlé-töltött káposzta-bejgli hármasát.
Az egyik legintimebb tevékenység, amiről a lehető legkevesebbszer teszünk említést. Hogyan trónoltak őseink, és hogyan kellene nekünk, hogy ne végződjön aranyérrel a dolog? Cikkünkből minden kiderül.
Mostanság igen sokan home office-ból dolgoznak, ezért még többet ülünk a laptopunk és a televízió előtt, vagy a gyerekkel együtt tanulva kényszerülünk az íróasztal mellé. Összegyűjtöttünk pár tanácsot, melyekkel megelőzhető, hogy a #maradjotthon kampány érzékelhető nyomot hagyjon az egészségünkben.
