Sport és aranyér: nem mindegy, hogy hogyan és mit edzünk!

Vigyázat, a sport is okozhatja!

Minden egészségügyi problémával kapcsolatban hangsúlyozzák a szakemberek, hogy legfontosabb a prevenció, és ez az aranyérnél sincs másképpen. Akinek volt már aranyere, tudja, milyen kínok megelőzéséről van szó. Utólag persze mindig okosak vagyunk, s visszagondolva már oly tisztán látjuk, mit és hogyan kellett volna elkövetni, hogy ne égjen, ne viszkessen ott lent, a súlyosabb tünetekről nem is beszélve.

Zsolt tavasszal igen intenzív sportolásba fogott jelentős túlsúlya miatt. Az elmúlt fél évben huszonkét kilogrammtól szabadult meg kőkemény konditermes edzéssel és diétával, ám az eszébe sem jutott, hogy az erős sport kétélű fegyverré válhat.

„Megszabadultam a túlsúlyomtól, amitől nagyon boldog vagyok, mert elmúlt a magas vérnyomásom és a koleszterinszintem is normalizálódott. Ugyanakkor az erőemeléses edzések nem várt problémát eredményeztek. Diagnosztizáláskor az orvosom azt mondta, szinte biztos, hogy a megerőltető súlyzós edzések okozták nálam az aranyér megjelenését. Most próbálom átalakítani az edzéstervemet úgy, hogy elmúljon a probléma, és lehetőleg utána se újuljon ki” – meséli.

Nagyon jó irány, ha a túlsúly, a fizikai-lelki gondok, az ülőmunka miatt, vagy a tespedés helyett mozogni kezdünk. Aranyeres tünetekre is éppenséggel mozgást javasolnak az orvosok, csak nem mindegy, mit és hogyan. Ugyanis, ami először az aranyér megelőzésének tűnhet, akár az ellenkező hatást is kiválthatja. A sport remek dolog, mert serkenti a vérkeringést és az anyagcserét, megmozgatja a belső szerveket, és jó hatással van a hormonrendszerre. Ám kevesen gondolják végig tudatosan, mibe is fogjanak bele, mikor felsóhajtanak: „ez így nem mehet tovább, holnaptól sportolni fogok!” Ha túl megerőltető mozgásformát választ valaki, épp az ellenkező hatást éri el vele, mint ahogy Zsolt esetében is történt.

A sport egyik legfontosabb elve a fokozatosság, amivel egy idő után egyre jobb állóképességre tehetünk szert. Azt is szem előtt kell tartani, hogy érdemes olyan sportformát keresni, ahol minél kevesebb a végbéltájékra és a gátra nehezedő nyomás. Zsoltnak fogalma sem volt, hogy a végbél is tele van erekkel, amelyek ugyanúgy ki vannak téve a megerőltetésnek, mint például a duzzadó nyaki ütőerek, csak ezek éppenséggel láthatatlanok. Ám ettől még ugyanúgy megfeszülnek, ha maximális erőnek vannak kitéve, aminek előbb-utóbb repedés, nem gyógyuló seb és fájdalom lehet a vége.

Kettő az egyben

Igen érdekes, de az aranyeres panaszok megelőzéséért voltaképpen ugyanolyan mozgásformákat érdemes űzni, mint azok megszüntetéséért.

Az úszás a gravitáció kiiktatása miatt az egyik legegészségesebb sport a világon. Tehát a vízben való összes mozgás, — akár aquafitness vagy aquagym is —, mind-mind remek prevenció, mert minden izmot megmozgat, ugyanakkor a víz felhajtó ereje miatt rendkívül jó hatással van az egész szervezetre, és semmilyen nyomást nem gyakorol az érintett területre, sőt tehermentesíti az egész testet. 

Mondják, hogy a pilates női sport, pedig a férfi vízilabda-válogatott szárazföldi edzésében is rendszeresen helyet kap, mert a mélyizmok erősítésében fontos szerepet tulajdonítanak neki. Édestestvérei, a body art és a jóga is ugyanilyen finoman edzik a láthatatlan izmokat úgy, hogy közben a gyakorlójuk egyre jobb állóképességre tesz szert. E három mozgásforma a fizikai előnyökön túl például a türelmet is kifejezetten fejleszti, ami a mai modern, „pörgős” világban igencsak előnyös.

Az intimtorna – közismertebb nevén gátizomtorna – a hátsó fertályi gondok megelőzésének is egyik leghatásosabb módszere, és ahogy említettük, a már meglévő panaszok enyhítésére ugyancsak alkalmas. Erősítő gyakorlatok egész sorával kiválóan erősíthetők az intim és a záróizmok, aminek nemcsak pozitív egészségügyi hatásai érezhetők elég hamar, de a szexuális élet is jobbá válhat.

Aki „sport nélküli” mozgásformát keres arra, hogy felgyorsítsa az anyagcseréjét, az a tempós sétát, vagy a trendinek számító nordic walkingot választhatja.

Amit óvatosan, vagy egyáltalán ne

Ami kerülendő aranyeres panaszokkal, az a több kilós súlyok emelgetése, vagy mozgatása, főleg amelyek a gerincet hosszirányban terhelik, ilyen például az állva nyomás mellről. Ami ilyenkor abszolút tilos: minden haspréssel, hasűri nyomásfokozódással járó sport, amely egyébként a kellemetlen panaszok kialakulásában, vagy a már meglévők súlyosbodásában is nagymértékben közrejátszik.

Hogy konkrétan melyek azok a sportok (a teljesség igénye nélkül), melyek aranyeret okozhatnak, vagy ráerősíthetnek a már meglévő tünetekre, ezért csak körültekintően szabad(na) végezni?

Ilyen a trendinek számító TRX-t, ahol saját testsúlyával edz az ember. Az amerikai hadsereg fejlesztette ki, hogy a katonák bárhol és bármikor tudjanak sportolni, mert minimális hely- és eszközigénye van. Igen látványos eredményeket lehet elérni vele, ám sajátossága, hogy előtérbe helyezi az úgynevezett core izmok megerősítését (a core izmok az ágyéki gerincszakasz körüli izomkötegek).  

A Kettlebell, azaz a füles vasgolyókkal való edzés főleg a felsőtestre koncentrál, a súlyok emelése pedig meglehetősen nagy nyomást helyez a végbéltájra és gátizomra. A Hot Iron szintén egy súlyzó-rudas csoportos mozgásforma. A résztvevők speciális súlyzós szettekkel és tárcsákkal dolgoznak, de vannak saját testsúllyal végzett gyakorlatok is. Bár e mozgásforma az egyik leginkább ügyfélmegtartó sport a látványos eredményei miatt, a súlyemelgetés még sem ajánlott mindenkinek, mert akár elő is idézhet aranyeres panaszokat. A CrossFit edzéseknél az erőemelés három fogásneme, vagyis a guggolás, fekve nyomás, és a felhúzás is gyakori eleme a feladatoknak, így ezekkel szintén óvatosan kell bánni.

Egy örök dilemma

Végül ejtsünk szót a futásról és a kerékpározásról, amelyek megosztó sportok az aranyérrel élők körében. Proktológusok szerint a futásnál, kocogásnál a felső testsúly folyamatosan „dörömböl” a kismedencén.

Aki mégsem tudja elengedi ezt a sportot, vásároljon jó minőségű futócipőt és fusson rugalmas talajon, nehogy az állandó nyomásnak kitett medencefenék-izomzat megereszkedjen, utat engedve ezzel az aranyérnek.

Kerékpározásnál óriási szerepe van a jó nyeregnek, hogy ne okozzon aranyeret. Ha viszont már kialakult, fontos, hogy biciklizni legfeljebb belső aranyérrel szabad, és akkor is olyan kivájt nyergen, amelyen ülés közben nem a gátizmokra kell támaszkodni. Ha ilyen „okosan” biciklizünk, akkor még megelőző hatása is lehet, hiszen a kerékpár hajtása közben a medencefenék izomzatát is erősítjük.