Könyvet ír a halálról ByeAlex
Az énekesnek van már egy regénye, most belekezdett még egybe.
#regény
Rakovszky Zsuzsa író: A mai szembenállások már-már a középkori vallásháborúkra emlékeztetnek
A gonosztettek forrása az is lehet, ha nem nézünk szembe a realitásokkal – vonja le a következtetést a véres véget ért münsteri anabaptista királyság történetéből Rakovszky Zsuzsa, aki erről írta Az idők jelei című új regényét.
Az amerikai regény nagymesterének kérdései a mozgóképen is aktuálisak – és betalálnak
A katasztrófa után újra kinyitott a szupermarket. Ez a jó hír, a rossz az, hogy a márkajelzés nélküli termékek kevésbé észrevehetők, viszont a legolcsóbbak. A kortárs amerikai regény nagymesterének fő művéből, a Fehér zajból készült filmben távozni kell a paradicsomból, de van visszatérés.
Sztorilopással vádolták, felmentette a bíróság az Oltári csajok producerét
Kalamár Tamás és társai első fokon megnyerték a szerzői jogok megsértése miatt indult pert.
A szeszkazánból kicsap a lángész – 100 éve halt meg Jaroslav Hašek
Száz évvel ezelőtt, 1923. január 3-án ért véget a világirodalom egyik legnagyobb szatirikusának rövid, züllött, zűrzavaros, törvénytelen és majd minden politikai áramlatba belesodródó élete. Tagadta az egész létező világot úgy, ahogy van. Ezért is csapódott oda ama világ mindenféle ellenzékéhez, hogy aztán azokban is csalódjék. Nem maradt más, mint az ital, a szex és az írás, majd halálos betegen a diktálás. Don Quijote, Gulliver és Švejk a világparódiák szentháromsága. Švejk minden kalandja azt igazolja, hogy a kor világrendjének – törvényeinek és önképének – legnaivabb elfogadása egyenlő annak legradikálisabb tagadásával.
Nőnek és építésznek lenni a barokk Rómában, erről beszél ez az idén megjelent regény
A római barokk elfeledett, majd az utóbbi években életre kelt építészéről, a felemelkedni vágyó Plautilla Bricci emancipációjáról készített könnyed történelmi panorámát az olasz írónő, Melania G. Mazzucco.
Spáh Dávid: Magyarország az a gyerek, akiről azt hitték, sokra viszi, aztán a legszürkébb osztálytársa is lekörözte
Negyvenéves, túlsúlyos, életközepi válsággal küzdő családapa a Még egyszer című regény főhőse, aki váratlanul lehetőséget kap arra, hogy újraírja az életét. A könyvben direkt politika nincs, de kemény kritikával illeti a rendszerváltás utáni világot az elsőkönyves Spáh Dávid, akit annak idején az egész ország ismert a Família Kft. című tévésorozatból.
Visky András író: Saját történetünk közreadása fölülírja a történelem brutalitásait
A szabadság korszakai azért rövidek, mert akkor félünk és szorongunk, mivel senkit sem hibáztathatunk a saját sorsunkért – állítja a nemrég megjelent Kitelepítés című regény Erdélyben élő szerzője, Visky András.
Vlagyimir Szorokin szerint Oroszország azt képzeli, olyan hatalmas, ha elfingja magát, azzal fűteni lehet Európát
A Budapesten mindig szívesen látott orosz szerző magyarul először megjelent brutális regényének szereplői az utolsó csepp vérüket és az összes testnedvüket adják az új nagyorosz álomért.
Kiadták Moldova György utolsó könyvét
A Kocsis Kiadónál jelent meg a Ha elhagysz, veled mehetek? című kötet.
Max Porter író: "Meg kell kérdőjelezni, amit a média tálal. Ha elfogadjuk, zombikká válunk"
Mit tesz egy megözvegyült apa, ha a gyász varjú formájában egyik este bekopogtat? Mi lesz egy fiúval, akinek nyoma vész az erdőben? Gyász és misztérium, ahogyan azt Max Porter angol író, a PesText irodalmi fesztivál vendége látja.
A tollforgató sóbálvány - 100 éve született Kurt Vonnegut
Elmegy tőle a kedvünk az élettől, és megjön. A végtelen pesszimizmusától és mizantrópiájától elmegy, az ellenállhatatlan humorától megjön. Keserű írót nehéz olvasni. De Vonnegutot, a legkeserűbbet könnyű. Nála szórakoztatóbban és teljesebben senki nem foszt meg minket az emberi létezéshez kötött illúzióinktól. Sokat írt, és mindig azzal a meggyőződéssel, hogy nincs értelme írni. „A butaság meleg baráti szövetségben egyesíti az embereket. Ilyen körülmények között mi értelme lehet a szavaknak?” - nyilatkozta. Így udvarolt az olvasóinak. Száz éve született, 1922. november 11-én.
Darvasi László: „Ez rafinált autokrácia, aminek a pónilova elég sebesen a diktatúra felé üget”
A legapróbb hibáinkkal sem tudunk szembenézni, csakhogy az igazság végül ránk kopogtat, és ez beláthatatlan társadalmi eszkalációt okozhat – állítja Darvasi László író-költő, akinek a minap jelent meg Az év légiutas-kísérője című új novelláskötete.
Ezek a gyerekek egy valamiben biztosak: nem akarják úgy végezni, mint a szüleik
Világszerte heves vitákat váltott ki Janne Teller Semmi című regénye, amelynek egzisztenciális válsággal küzdő kamasz szereplői drasztikus eszközökkel igyekeznek bizonyítani az élet értelmét. A könyvből készült film azonban nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, mivel pont azt nem sikerül átfogóan bemutatnia, ami a lényeg lenne: a gyermeki lélek komplexitását.
Egy sötét titok köti össze Kemény Zsófi új regényének főszereplőit
Az aranykor fénykora szereplői közel sem olyan gondtalanok és menők, mint elsőre tűnik.
Salinger titkai rengeteg pénzt értek, asszisztense mégis inkább az ügynöksége életéből írt regényt
„Salinger brutális. Brutális és komikus és pontos. Imádtam. Minden sorát.” Így áradozik róla Joanna Rakoff, aki 23 évesen került az amerikai író ügynökségéhez, majd tizennyolc évvel később regényt írt laza kapcsolatukról és saját ifjúkori eszméléséről.
Gurubi Ágnes: A felelősség ott kezdődik, hogy amit leírok, azt vállalom
Gurubi Ágnes Másik Isten című könyvének női főszereplője a férfiak között lavírozva próbálja megtalálni önmagát. A regényből kiindulva beszélgettünk a szerzővel vágyról és függőségről, a felnőttkori önismeret hiányáról, de az is szóba került, miért jó lehetőség egy krízis arra, hogy számot vessünk az életünkkel, és miért kapjuk fel még mindig a fejünket, ha egy nő Nobel-díjat kap, vagy a szexualitásról ír.
Bőrünkbe ég a magyar valóság a vetélős, abortuszos és miómás kórteremben
Mit van úgy oda, majd legközelebb összejön – hangzik el milliószor, ha egy terhesség vetéléssel végződik. Ha több olyan regényt írtak volna, mint amilyen a Szívhang, többé senkinek nem jutna eszébe ezt mondania a poklot megjáró nőknek.
Danyi Zoltán: A magyarországi magyaroknak sikerült saját magukból is ellenséget csinálniuk
Az erőforrások elherdálása, ha valaki megpróbálja a határon túli magyarokat a magyarországi magyarok mintájára átformálni – mondja a Zentán élő alkotó, aki A rózsákról című regényében rózsaszirmok módjára bontja ki a háború és a társadalom okozta betokosodott traumákat.
Egyszerre krimi és korrajz a '70-es évekről Mátyás Győző első regénye
Hiteles képet fest az 1970-es évek Magyarországáról Szökevények című könyvében Mátyás Győző, aki már nem érhette meg első regényének megjelenését.